„Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk.”*

2023. július 27. - Zöld Akciócsoport Nyíregyháza

Vezető hír a város oldalán: „Nyíregyházán épül fel a Sunwoda legmodernebb gyára”. Így, kijelentő módban. Valakik, valahol döntöttek. Mások, sokkal többen, viszont kimaradtak a döntésből.

Nem nyíregyházi problémáról van szó. Magyarország néhány éve széttárta karjait a távol-keleti vállalatóriások felé, hogy hazánkba telepítsék elképesztő energia- és vízigényű, veszélyes anyagokkal dolgozó, nagy hulladékterhelést jelentő iparáguk újabb- és újabb üzemeit.

Az újabb és újabb üzemek kapcsán országszerte váratlan hevességgel lángoltak el a helyi lakosok tiltakozásai, miközben a már megépült vállalatok közül többnél újabb és újabb szabálytalanságok, súlyos környezetszennyezések derültek ki.

A környezetvédelmi hatóságok munkájának hatékonyságát pedig remekül jelzi, hogy a szabálytalanságok elkövetése után a szennyező üzemek vidáman tovább zakatolnak.

Nyíregyháza a következő nyertes. A hírek szerint minden átlátható, zöld, és remek lesz. Ezt azoktól halljuk, akik néhány hónapja még riogatásnak nevezték, hogy Nyíregyházán akkumulátorgyár épülne. Akik pár napja már megelőlegezték, hogy bizonyos „»zöld«, vagy úgymond civil szervezetek” ellenezni fogják a fejlődést.

Hogy, hogy nem, eljutottunk oda, hogy a bizalom a különféle fentről jövő ígéretekkel, szép szavakkal kapcsolatban egészségtelenül alacsony szintre került. Vajon meg tudnak még győzni közérthető, az igazságot tükröző tervekkel, őszinte adatokkal? Egyáltalán: megpróbálják-e, vagy pedig erőszakkal és sunnyogással lenyomnak a torkunkon valami szörnyűséget?

Egyelőre mindannyian a friss bejelentés bűvölete alatt állunk. A Zöld Akciócsoport részéről egy szikrányit még bízunk abban, hogy a helyi lakosságnak (akár Nyíregyházán, akár Magyarország egészén) van beleszólása abba, hogy mi épül is mi nem a településen, az országban.

*A teljes idézet – melynek forrása Mikes Kelemen 1735. április 8-án kelt 112.levele Rodostóból –, így hangzik: „Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel.” (A levélben II. Rákóczi Ferenc haláláról van szó.)