Zöld Akciócsoport

Zöld Akciócsoport

Nyílt levél Nyíregyháza döntéshozóinak a Környezetvédelem Világnapja alkalmából.

2026. június 05. - Zöld Akciócsoport Nyíregyháza

Tisztelt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, tisztelt polgármesterek!

A Környezetvédelem Világnapja a zöldmozgalom szereplőinek nem jelent mást, mint az év minden egyéb napja. A Környezetvédelem Világnapja 1972 óta azoknak szól, akiknek más napokon nem fordul figyelme a különböző természeti és épített környezeti értékek megőrzése és azok élhetően és használhatóan tartása felé. Önöknek címzett levelünknek ez ad aktualitást.A különböző tudományterületek más-más megközelítésből, más dimenziók mentén és más-más indikátorokkal, de ugyanarra a megállapításra jutottak: az emberiség eddig ismert világa utolsó perceit kezdte meg.

Van prognosztizált időpontja az egyes éghajlati fordulópontok átlépésének, mikorra várható a jégsapkák teljes olvadása, mikor omlik össze a Golf-áramlat, mikor szakad fel a permafroszt, tudható hozzávetőlegesen, mikor fogynak ki egyes fosszilis energiahordozóink. A számításokat csak az emberi tevékenység intenzitása zavarja össze, ugyanis általában sokkal hamarabb történik meg minden fontos láncszem katasztrofális összeomlása, mint ahogy azt a legrosszabb forgatókönyvek sejttették. Kudarcosak a törekvések, akár a másfél fokos vágyálom megtartása.

A helyzet tragikus globálisan, de lokálisan is.

Hosszú, csapadékmentes időszakok miatt soha nem látott aszályok, a talajvíz drámai csökkenése, szélsőséges időjárási események, tomboló porvihar, jégeső, villámárvíz tapasztalható városunkban és szűkebb-tágabb környezetében is, miközben az év jelentős szakában a levegőnk, melyet be kell lélegeznünk, mérgező.

Minden értelmes és felelősen gondolkodni képes döntéshozó szakértők bevonásával válságforgatókönyveket hozna létre, latolgatná az egyes beavatkozások lehetséges hatásait, melyekkel ha nem is változtat meg mindent, de segíti a felkészülést és alkalmazkodást a most még ismeretlen kihívásokhoz.

Az Önök városvezetése ezzel szemben folytatja mindazt, ami ahhoz vezetett, ami ha még nem is mindenkit, de egyes sérülékeny csoportokat életveszéllyel is fenyegethet. Mintha nem lenne holnap -ha Önökön múlik, nem is lesz-, lufikat osztogatnak és eregetnek, tűzijátékot égetnek ünnep gyanánt, betonoznak, gyárakat telepítenek a termőföldjeinkre, fát vágnak ki költési időszakban és az aszályra fittyet hányva csapadékvíz elvezetésre költenek a víz megtartása helyett. Mindezt olyan intenzitással teszik, ami már egy teljesen laikus ember számára sem marad észrevehetetlen.

Létfeltételeinket -nem mellesleg saját létfeltételeiket is- veszélyeztetik elhibázott, korszerűtlen és felelőtlen, szakmaiatlan és fenntarthatatlan döntéseikkel.

A városunkat élhetetlen betonkatlanná transzformálják a 16 év után is teljesen koncepciótlan látványberuházásaik és egyéni érdekeket szolgáló fejlesztések támogatásával.

Az ENSZ három napja kiadott El Niño riasztásának okán és a Környezetvédelem Világnapja alkalmából fentebb összefoglaltak alapján nyomatékosan követeljük, hogy az Önkormányzat

1. kezdje meg egy gyakorlatias klíma stratégia elkészítését, mely kitér a városi hőszigetek okozta egészségügyi kockázatok enyhítésére, a vízmegtartásra és a zöldfelületek védelmére,

2. vizsgálja felül a zöld felületek részleges vagy teljes felszámolásával járó magánépítkezésekre kiadott engedélyeket és dolgozzon ki gyakorlat orientált stratégiát az építési szabályok zöld felületekkel kapcsolatos rendelkezéseinek betartására és betartatására, vizsgálja meg egy esetleges betonadó bevezetésének lehetőségeit,

3. dolgozzon ki levegővédelmi koncepciót, különítsen el forrásokat és tegyen gyakorlati lépéseket a problémaforrások feltárására és megszüntetésére,

4. dolgozzon ki akciótervet a városi zöld felületek, koros fák, közterületi zöld sávok megóvására és növelésére összhangban a klímastratégiával és vízvédelmi stratégiával,

5. azonnali hatállyal függessze fel szerződését a köztéri fák szakszerűtlen kezelését gyakran lakossági nyomásra, megalapozatlanul elvégző vállalkozásokkal és engedjen teret a korszerű és szakmailag alátámasztott, faápolással és klímatudatos szemlélettel átgondolt városi zöldfelületi tervezésnek és kezelésnek

6. szakértők és fenntarthatósággal, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek bevonásával kezdje meg a lakosság felkészítését az ENSZ által prognosztizált valaha volt legszélsőségesebb nyárra, és különítsen el forrásokat a lakosság környezettudatos, klímatudatos életvitelével összefüggő szemléletformáló kampányokra!

Felszólítjuk az Önkormányzatot, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az ENSZ és egyéb szervezetek által előre jelzett veszélyes és váratlan időjárási anomáliákra való felkészülés jegyében kezdje meg egy a lakosság egészséges környezethez való jogát priorizáló városvezetői attitűd meghonosítását és szervezeti struktúrába építését minden intézményében.

Követeljük, hogy az eddigi gyakorlattal szakítva, ne végezzenek zöldrefestő és a környezet védelméért, a lakosság egészséges környezethez való jogáért kiálló helyi lakosok ellen hangoló kommunikációt a város csatornáin és engedjenek teret a lakossági véleményeknek, javaslatoknak, kritikáknak!

Követeljük, hogy kezdjenek a 21. század kihívásaihoz igazodva a lakosság létfeltételeinek védelmével, szemléletük formálásával és transzparens tájékoztatásával foglalkozni a gyárak és magánberuházások helyzetbe hozása és kiszolgálása helyett.

Követeljük, hogy 16 évnyi városvezetés után kezdjenek el fejlődni, változtatni, az új kihívások új feladataihoz új szemléletet és gyakorlatot alkalmazni a rutinból történő intézkedés és a rossz minták ismétlése helyett!

A klímaváltozás nem pártoldalak szerint válogat, a szélsőséges időjárás bizonyítottan életveszélyes az idősekre, betegekre, gyermekekre.

Az Önök feladata a tudatos felkészülés.

Kezdjék el végre!

Kezdjék el most!

 

Lakossági javaslatok küldése Nyíregyháza polgármesterének

Mire lehetett volna költeni a Sunwoda-nak adott 106 MILLIÁRD forint állami támogatást?

Tisztelt Polgármester Úr!

2025. november 14-én a Zöld Akciócsoport Nyíregyháza pódiumbeszélgetést szervezett Nyíregyháza lakói számára az akkumulátorgyártás környezeti, társadalmi és gazdasági hatásairól a MIAKÖ Egyesülettel és az aHang civil szervezettel. Az eseményre meghívtuk Dr. Podlovics Roland Alpolgármester Urat és Wangné Ableda Ilonát, a Hungary Sunwoda Automotive Energy Technology Ltd. PR, kommunikációért és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatóját is, de sajnos, egyikük sem tudott részt venni a több nézőpontnak teret adó, a lakosságnak személyes kérdésfelvetésre lehetőséget biztosító rendezvényünkön. A pódiumbeszélgetésen elhangzott szakmai vélemények összefoglalóját levelünkhöz csatoltan elküldjük, és bízunk benne, hogy az Ön számára is tartalmaz új, hasznos információt az akkumulátoriparral kapcsolatban.

A rendezvény végén megkérdeztük a jelenlévőket, a városlakókat: akiknek egészségét, alapvető életfeltételeit, jövőjét gyökeresen befolyásolhatja a hatalmas mértékű akkuipari beruházás, és akikkel nem történt erről egyeztetés. Arra voltunk kíváncsiak, hogy szerintük mire lehetett/kellett volna elkölteni a Sunwoda-nak adott 106 MILLIÁRD forint állami támogatást?

Ezeket a javaslatokat most megosztjuk Önnel, bízva abban, hogy Nyíregyháza lakosságának véleményét, hosszú távú érdekeit is figyelembe veszik, összhangba hozzák a fejlesztési célokban, azok megvalósításában.

 A felmerült javaslatok szakmai csoportokba sorolva az alábbiak:

I.                Városi épületek felújítása, városközpont

        Kórház, iskola, idősek otthona létesítése

        A belváros ikonikus épületeinek rendbetétele

        A Nyírvíz-palota múzeum felújítása

        Életet vinni a belváros üres üzlethelyiségeibe pl. Hősök tere megújítása, Zrínyi Ilona utca fejlesztése

        Júlia Fürdő felújítása

        Lakhatási program indítása -> Teljes körű fecskeháztól az időskori elhelyezésig

        Plusz bérlakásprogram indítása

 

II.             Közlekedés és infrastruktúra

        Megújuló energiával működő tömegközlekedés fejlesztése

        Kötöttpályás fővonalak fejlesztése

        Közösségi közlekedés fejlesztése

        Kerékpárutak hálózatának kiterjesztése a környező településekig -> Kevesebb autó a városban

        MÁV-felújítások

        Mozgólépcsők kialakítása a vasútállomás aluljárójában

        Közlekedési lámpák létesítése a Búza téri piacon

        Vasúti szintbeni kereszteződés kiváltása felüljáróval vagy aluljáróval a Tokaji és a Simai úton úton

 

III.           Környezetvédelem és zöld fejlesztések

        Vízminőség-védelmi és vízmegtartó programok, esőkertek létrehozása 

        Városi ivóvízhálózat rekonstrukciója

        Fák ültetése, Miyawaki-erdők kialakítása, a város köré véderdők telepítése

        Zöldfelületek növelése a gyakran az egészségre veszélyes levegőminőség javítása céljából

        Befektetni komoly faápolási szakmai képzésekbe 

•        Faápolási szakmai munkacsoport létrehozása 

       Térkövezés, aszfaltozás visszabontása minél több helyen a városi mikroklíma javítása céljából

•        A  hírhedt rossz levegő miatt levegővédelmi iroda létrehozása 

        Levegőminőség-mérőhálózat fejlesztése

•        Fenntarthatósági-környezetvédelmi felelős kinevezése, akinél összefut minden fenntarthatósági-környezetvédelmi szakmai téma, aki összehangolja, egyensúlyban tartja ezeket, aki figyelemmel kíséri a környezetvédelmi (víz, levegő, zöldfelület, talaj) pályázatokat

        Zöldenergia-beruházások

 

IV.           Kulturális- és tudáspotenciál fejlesztése

       Helyi tehetséggondozó programok fejlesztése az alap- és középfokú oktatásban

       Ösztöndíjprogramok helyi művészeknek és tudományos tehetségeknek

 

A Városvezetéssel történő hatékony együttműködésre továbbra is nyitottak vagyunk.

 

Üdvözlettel: Zöld Akciócsoport Nyíregyháza

Nyíregyháza, 2025. december 31. 

 

Pódiumbeszélgetés az akkumulátorgyárakról, akkumulátoripari üzemekről 

https://zoldakciocsoport.blog.hu/2025/12/09/podiumbeszelgetes_az_akkumulatorgyarakrol_akkumulatoripari_uzemekrol

pretty-woman-using-eco-way-transportation-min.jpg

Pódiumbeszélgetés az akkumulátorgyárakról, akkumulátoripari üzemekről

A Zöld Akciócsoport Nyíregyháza, a MIAKŐ Egyesület és az aHang közös rendezvénye volt a 2025. november 14-én megszervezett pódiumbeszélgetés az akkumulátoripari üzemek társadalmi, gazdasági és környezeti hatásairól.

Meghívott szakértők:

  • Éltető Andrea (ELTE KRTK Világgazdasági Intézet)
  • Dr. Fábián István (Debreceni Egyetem TTK Kémiai Intézet)
  • Makádi Marianna (Debreceni Egyetem)
  • Nemes Tibor (MIAKŐ)
  • Gali Máté (MIAKŐ)

Szintén meghívottak voltak, de nem vettek részt:

  • Wangné Ableda Ilona, Hungary Sunwoda Automotive Energy Technology Ltd. PR, kommunikációért és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója (ígérte, hogy küld mást maga helyett, végül nem jött el senki)
  • Podlovics Roland, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Ipari Parkokért felelős alpolgármestere (más programon kellett részt vennie)

 

  1. A magyar akkumulátoripari stratégia általános problémái

Magyarország akkumulátoripari stratégiája szerint 2030-ra 252 GWh kapacitás lesz kiépítve. Ennek nagyságrendjét érzékelteti, hogy 1 GWh kapacitás 400-500 háztartás éves energiaigényét fedezi. Jelenleg 47 működő vagy tervezett üzemről tudunk, a legújabb akkucella-összeszerelő üzemet Gödöllőre tervezik. A főbb problémák, veszélyek, általánosságban:

  • A 47 üzemből 23 fokozottan veszélyes, ilyenek pl. a cellagyártók, szeparátorfóliagyártók, katód- illetve elektrolitgyártók.
  • Az akkumulátoripari cégek eddig közvetlenül, vagy közvetve 1800 milliárd forint állami támogatást kaptak, de ezért gyakorlatilag semmit nem kell vállalniuk a magyar gazdaság, társadalom és környezet felé. A nyíregyházi Sunwoda kínai tulajdonú cég 106 milliárd forint állami támogatást kapott.
  • Nincs pénzügyi alap, amibe a gyárak befizetnek, és az az összeg felhasználható lenne például egy esetleges havaria (működésből/egyéb okból bekövetkező környezeti katasztrófa) következményeinek felszámolására.
  • Az akkumulátoripari fejlesztések megkezdése előtt stratégiai környezeti vizsgálatot kellett volna elvégezni, ami rávilágított volna a víz- és energiaellátás problémáira. Ez azonban nem történt meg, ezzel három jogszabályt sértett meg a kormányzat.
  • Az akkumulátoripari létesítményeknek nagyon nagy az energiaigénye, a tervezett napelemparkok nem fogják tudni biztosítani a szükséges energiát a számukra, így az energiafelhasználásuk jelentős karbonlábnyomot eredményez az üzemeknek. A CATL Debrecenben energiaigénye nagy részét földgázból fogja biztosítani, ez egyáltalán nem zöld energia lesz.
  • Az akkumulátoripari üzemek a valódi kutatás-fejlesztést nem fogják Magyarországra hozni, mert a saját országaikban ezt világszínvonalon művelik. Magyarországon jelenleg csak egy egyetemi csoport foglalkozik az akkugyártás kutatásával, de ennek potenciálja elhanyagolható a távol-keleti országok K+F potenciáljától, semmi érdekük nincs arra, hogy mindezt itt is kiépítsék, ráadásul a szellemi kapacitásunk is jóval kisebb. Ezért Magyarország gyakorlatilag egy összeszerelő ország lesz. A magyar cégek az infrastruktúra kiépítésébe, logisztikába, egyéb kiegészítő szolgáltatásokba tudnak bekapcsolódni.
  • A gyárakat azért szükséges zöldmezős beruházásként megvalósítani, mert olyan speciális technológiai igényeik vannak, melyeket csak így lehet kielégíteni. Korábbi, felhagyott üzemekben mindez nem oldható meg.
  1. Miért károsak a zöldmezős beruházások?
  • Több zöldmezős beruházást a legtermékenyebb talajokra telepítették, pl. Nyíregyházán réti, Debrecenben csernozjom talajra. A talaj az élelmiszertermelés alapvető természeti közege. Magyarország eddig a jó minőségű, szennyezetlen talajairól volt híres az EU-n belül, ez most erősen veszélybe kerül. Annak ellenére történik a területek kivonása a mezőgazdasági hasznosításból, és átminősítése kivett területté, hogy a Föld szárazföldjeinek csak 12%-a hasznosítható élelmiszertermelésre, és ennek zöme az északi mérsékelt övben van, ahol Magyarország is elhelyezkedik. Nyíregyháza esetében nagy probléma, hogy az ipari parkot egy korábban mocsaras területre telepítették, ahol 40-80 cm mély (volt) a humuszos feltalaj. Ez kiváló termőhelyek megsemmisítését Valamint, az országosan, és megyei szinten is folyamatosan csökkenő talajvízszintekkel szemben, ezen a területen akár 1 m-en is lehet a talajvíz szintje, ami biztonsági kockázatot jelent az üzemek számára. Ezért a Sunwoda pl. engedélyt kapott drénezésre, amivel csökkentik a talajvíz szintjét. Mivel a talajvíz a felszín alatt összefüggő réteget alkot, ezért a gyár területén csökkentett talajvízszint a környező területekre is talajvízszintcsökkentő hatással lesz, komoly veszélyt jelentve a 300 m - 3 km távolságban elhelyezkedő vizes élőhelyekre, ex lege védett lápokra, az Országos Ökológia Hálózat elemeire. Teszik mindezt olyan körülmények között, amikor a Nyírség területéről 6 km3 talajvíz hiányzik, az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgatójának legújabb előadása szerint. A Nyírség talajvízfigyelő kútjainak (2 városi kivételével) vízszintje az utolsó 30 évben folyamatosan csökken. Országosan már több helyen 10 m alá csökkent a talajvízszint, ami már a növények számára sem felvehető.

 

  1. A tervezett monitoringrendszerrel kapcsolatos problémák

A tervezett hazai monitoringrendszerek problémásak, a deklarált célok nem érhetők el velük. Főbb problémák:

  • Kevés (ritkán, pl. évente elvégzett) mérés,
  • ezért csak utólagos nyomonkövetésre alkalmasak, de a gyorsan bomló szennyezőanyagoknál arra sem jók.
  • Az adatok általában nem nyilvánosak.
  • Nem specifikus paramétereket mérnek, pl. pH, EC, KOI, BOI. Ha ezekben változás jelentkezik, az már nagy környezeti problémára utal.
  • Az ipari parkokban működő számos üzem közül nem lehet megmondani, melyik okozhatta a szennyezést, ezért a felelősségre vonás is kérdésessé válik.
  • A monitoringrendszert üzemeltető cég nem hatóság. Ők csak bejelentik az észlelt eltérést a hatóságnak, akik majd valamikor kimennek mérni és esetleg intézkedni.
  • Az engedélyekben szereplő határértékek betartása helyett a kibocsátott, akkumulált mennyiség mérése lenne a fontos. Például, Ácson évente 10 tonna nehézfém kerülhet a levegőbe, a határértékek betartása mellett.
  • Az engedélyezés során nem foglalkoznak az úgynevezett koktélhatással, pedig az egyszerre megjelenő szennyezőanyagok együttes hatása sokkal károsabb, mint az egyedi hatásuk.
  • A szennyező üzemek hatósági kezelése is eltérő. A koreai vállalatoknak szinte mindent elnéznek, ennek kirívó példája a gödi Samsung gyár, ahol bizonyított volt az NMP-szennyezés, volt bírósági ítélet is, de azokat a hatóság nem érvényesítette.

 

  1. Az akkumulátorgyártás és az elektromos autózás energia- és vízigénye

Az akkumulátoripari üzemek vízfelhasználása nagyon nagy, ennek 80-90%-át hűtővízként hasznosítják. Erre a célra csak sótalanított víz alkalmas, vagyis még az ivóvizet is sótalanítani kell. A szürkevíz definíciója sem egységes, másként értelmezik pl. Nyíregyházán és Debrecenben. A szürkevíz hűtővízként való felhasználása technológiai szempontból kérdéses, de jól felhasználható a lakosság megnyugtatására.

Az elektromos autóknak sem az előállítása, sem az üzemeltetése nem zöld. Az előállítás az alapanyagok bányászatával kezdődik, mely jelentős környezetromboló hatással bír, főleg a nyíltszíni kobaltbányászat, valamint nagy vízfelhasználást és szennyezést is okoz. A szükséges vegyianyagok előállatása is környezetterhelő. Mindezeket földrészeken át szállítják, szintén növelve pl. az iparág karbonlábnyomát. 1 GWh elektromos kapacitás előállításához kb. 40 GWh kapacitás kell, ez tovább halványítja az iparág zöld színét. Valamint, az elektromos autózás sem zöld, főleg Magyarországon, ahol a bruttó energiafogyasztás 15%-a származik zöldenergiából.

A gyártás kapcsán meg kell majd oldani a gyártás során képződött selejt (ez kezdetben 80-90%, majd 5-10%), majd az elhasználódott akkumulátorok újrahasznosítását. Vagyis, ilyen üzemek telepítésére is számítanunk kell, hiszen az EU rendelete alapján a gyártók kötelessége az újrahasznosítás. Az újrahasznosítás során darálják, égetik az akkumulátorokat és energia- és vízigényes módszerekkel visszanyerik a hasznosítható anyagok, elsősorban fémek egy részét. Mindemellett nagy mennyiségű, nem hasznosítható (pl. műanyag) hulladék is képződik, amit el kell helyezni valahol. Az újrahasznosítás energiaigénye akár nagyobb is lehet, mint az előállítás energiaigénye.

  1. A civil szervezetek szerepe, lehetőségei:
  • A lakosság összefogása. A legutóbbi felmérés szerint a lakosság 69%-a nem támogatja az akkumulátoripart. Ez az arány még a FIDESZ támogatóin belül is 50%.
  • Validált, lakosság által üzemeltett mérőrendszer kiépítése. Erre jó példa a MIAKŐ által kiépítés alatt álló ANYÁDMÉR rendszer.
  • Jogi úton is felléphetnek az üzemek ellen, ha ügyfélként belépnek az engedélyezési folyamatba. Ez azonban hosszú és pénzigényes folyamat. A gyárak célja az időhúzás, de a negatív bírósági döntéseket sem tartatják be a hatóságok (ennek legjobb példája a Samsung SDI, amit már kétszer kellett volna leállítani, de eddig ez még nem történt meg). Sajnos sokszor maguk a hatóságok sértenek jogot.

 

  1. Debreceni hatások, amikre máshol is számítani lehet:
  • Megnőtt a városban az ázsiaiak száma.
  • Mikepércsen az ipari területen történő építkezést is érzékelik, ellentétben a debreceni lakosokkal.
  • Megnő a terhelése az egészségügyi ellátó rendszerünknek, ami már így is nagyon telített (hosszú várólisták, szakorvos és szakszemélyzet hiánya).
  • Nem vagyunk felkészülve az ázsiaiak által esetlegesen behurcolt betegségekre.
  • Lakhatási válság, spekuláns befektetők megjelenése.
  • Munkaerő-elszívó hatás a helyi kisvállalkozásoktól.
  • Közlekedési dugók növekedése a városban.

 

Összefoglalva: SEMMILYEN ELŐNYE NINCS AZ EKKORA MÉRETŰ AKKUGYÁRTÁSNAK.

1.jpg

2.jpg

3.jpg4.jpg

Aggasztó fakárosítás: tájékoztatást kértünk

Orosi és Dózsa Gyögy úti fák ügyében küldtünk levelet Főkertész Asszonynak

Orosi és Dózsa Gyögy úti fák ügyében küldtünk levelet Főkertész Asszonynak, tájékoztatást kértünk zöldvagyon károsítása ügyében. Amint megkapjuk válaszát, közzétesszük.

Tisztelt Főkertész Asszony!

Csoportunkhoz folyamatosan érkeznek megkeresések a lakosság részéről.
Sokan felháborodásukat, elégedetlenségüket fejezik ki a város közterületeinek fenntartásával, főleg a  zöldfelületek és fák gondozásával, ápolásával, fakivágásokkal kapcsolatban.
Minden esetben kérjük a hozzánk fordulókat, hogy szakmai kérdésekkel keressék a zöldfelületek fenntartóit vagy Főkertész Asszonyt.
Az elmúlt héten számunkra is döbbenetes fotókat kaptunk a Dózsa György utcáról és Orosról.
Az Orosra vezető kerékpárúton egy nagy teljesítményű sövényvágó járművel vágták le a kerékpárútra  kihajló ágakat, miután panasz érkezett Oros kerületi képviselőjéhez a régi állatkórház környékén elburjánzott akác és sövény miatt.
A gép tovább haladva Orosig a fák koronáit is megcsonkította.
A kerékpárút melletti 20 egyedből álló hársfasor koronaágait roncsolva levágta 4-5 méter magasságban is, ami teljesen indokolatlan, a 3 m széles kerékpárút használóit egyetlen ág sem zavarta  eddig a közlekedésben, ahogyan az kivehető a fákról készült fotókból is.
A képeket elküldtük szakmai véleményezésre egy okleveles kertészmérnök, minősített faápoló részére, aki szintén döbbenten áll az indokolatlan csonkítás előtt, a beavatkozást  a MÁV szakmaiatlan eljárásához hasonlította.
Kérjük Főkertész Asszonyt, tájékoztasson minket a munka körülményeiről:
- volt -e tudomása a munkáról
- kinek a felügyelete, irányítása alatt végezték a csonkítást
- milyen lépéseket kíván tenni Főkertész Asszony a munka kivitelezőivel szemben és a fa koronaágainak ápolásával kapcsolatban?

A másik megdöbbentő eset a Dózsa György utcai védett fasorban végzett járdaépítés kivitelezése, ahol a fák védelme nélkül a statikai zónában munkagépeket, betonkockákat és hulladékokat tároltak.
A szabálytalanságról értesítettük a választókerület képviselőjét.
Sajnos, nem történt intézkedés, a bejelentést követő 2 hétben változás nem történt, a védett fák alatt továbbra is szabálytalanul folyt a munka, különböző hulladékok és építőanyag tárolását, a talajon kiöntött festéket és  sódermaradékot is láttak a járókelők, amiről fotók készültek.
Ezzel az esettel kapcsolatban is szeretnénk kérni válaszokat a következő kérdésekre:
- volt -e engedélyezve a járdaépítés
- kaptak -e tájékoztatást a kivitelezők a fák védelméről szóló kötelezettségről
- ellenőrizte -e valaki a védelmi zónában folyó munkát
- ellenőrzi e valaki a talajszennyezés után a talajcserét
- kinek a kompetenciája a felsorolt problémákban eljárni
- kinek a mulasztása miatt történhet ilyen gondatlanság, és hogyan történhet meg az, hogy a probléma jelzését követően semmilyen intézkedés nem történt az önkormányzat részéről, miközben gyakran olvashatunk arról, hogy a városvezetés számára  prioritás a városi fák védelme?

Várjuk megtisztelő válaszát!

Üdvözlettel:
Zöld Akciócsoport 

Bringás reggeli Nyíregyházán

A kerékpározás klímabarát, költség- és környezetkímélő, egészséges. Ezekre a tényekre hivatott felhívni a figyelmet a Bringásreggeli kampány, melynek idei, őszi eseményéhez Nyíregyházán két szervezet, a Zöld Kerék Egyesület és a Zöld Akciócsoport is csatlakozott. A Zöld Akciócsoport önkéntesei a Benczúr téren köszöntötték friss hazai biodinamikus almával és cukormentes csemegékkel és reggel nyolcig több, mint nyolcvan biciklist köszöntöttek egy kis figyelmességgel a legkisebb korosztálytól a legnagyobbakig.

A program a Magyar Kerékpáros Klub szervezésében és támogatásával vasult meg önkénteseink jóvoltából.


Kérjük, támogassa ilyen és ehhez hasonló programok megvalósulását!
Számlaszámunk, mely a Tabulapláza Alapítvány részünkre elkülönített számlája:
68800099-11104737

 

Közmeghallgatáson szólalt fel a Zöld Akciócsoport három témában is

Még el sem kezdődött a 2025. június 26-i közmeghallgatás, már vita alakult ki. A nyíregyházi aHang lakossági csoport önkéntesei videófelvételt kezdtek készíteni a közmeghallgatásról, és amikor észrevette a polgármester, megtagadta ennek lehetőségét. Le kellett állítani a videófelvételt, kivezettették az aHang egyik, majd később másik önkéntesét a biztonsági szolgálattal. Mi támogatnánk, hogy városunk lakossága láthassa, hogyan zajlik egy közmeghallgatás, hogyan kezelik a lakosokat, milyen válaszokat kapnak kérdéseikre egy ilyen közügyeket érintő fórumon. 

Három fontos, Nyíregyháza lakosságának alapvető életfeltételeit érintő témában is felszólaltak tagjaink a városvezetés előtt. A felszólalások itt olvashatók:

Vízmegtartás, akkuipar https://docs.google.com/document/d/1H3QnYsvHNLOY3udBQNEiQJi_7eAgdENy_WCFgmfCTe4/edit?usp=sharing

Védett fák https://docs.google.com/document/d/1fAeIdJZEFBnOFWux8gAyVYzVEnBSPV6Cf-Nj6qObvc0/edit?usp=sharing

Levegővédelem https://docs.google.com/document/d/1Ql5QZl_y_4M6bF2hR6e_lvcvdDVMvJI3qcjjhIFGK0E/edit?usp=sharing

A közmeghallgatás jegyzőkönyve, a felszólalásainkra adott válaszok is itt találhatók (8.,22., 25. o.): file:///C:/Users/User/Downloads/250709_kozgyi_jk_0626_kozmeghall.pdf

Az első témában felszólalásunkkor Polgármester Úr is reagálni kívánt, és külön  kitért csoportunk tevékenységére: (jegyzőkönyvből idézet:) ” én  örülnék,  ha  a  zöld  akciócsoport  tenne  és  javasolna,  és  pozitív  lenne.”„Eddig  ilyet  nem  tapasztaltam”  Már  egyszer  felvetettem,  a  zöld  akciócsoport  nem  tud   ültetni?  Várom,  hogy  anyagilag  járjanak  hozzá,  de  legalább  ismerje  el,  és  ha  tudna  örökbe  fogadni  fákat,  azzal  segítene.”

2022-ben a közmeghallgatáson hasonlót már mondott Polgármester Úr, hogy véleménye szerint semmit nem csinálunk, csak kritizálunk. Ezután tájékoztatásul külön elkészítettünk egy összefoglalót a 3 éves önkéntes munkánkról, 2023 tavaszán kinyomtatva eljuttattuk Polgármester Úrnak, e-mailben pedig a városvezetés többi tagjának is.

A Zöld Akciócsoport első három éve. Tények és számok (2020. jan. - 2022. dec.) 

https://drive.google.com/file/d/1A-qmo_FG-e7N8V5kvpmxchBR4OGssAIF/view?usp=sharing

Aki elolvasta, megtalálhatta például ezt is az akkori összefoglalóban: 

„Megalakulásunk óta eltelt 3 év alatt 1405 fa, 1731 cserje és 1000  évelő valamint cserje beszerzéséről és elültetéséről gondoskodott csoportunk önerőből, közösségi támogatással." „2022 végére 29 helyen elérhetőek a CseppetSem! gyűjtőedények. A  sorozatos tárgyalásainknak köszönhetően 2022 októberében Nyíregyháza  önkormányzata is csatlakozott a programhoz.”

Ilyen kérdés is elhangzott dr. Kovács Ferenc polgármester részéről: "Van -e még valaki itt, akinek korrekt közérdekű bejelentenivalója, felvetése van?"

Polgármester Úr reagálásával egyértelműen elismerte, hogy a korábbi hasonló kijelentése miatt összeállított beszámolónkat el sem olvasta, igazán nem érdekli, hogy a környezetvédelem, fenntarthatóság mellett kiálló önkéntesek mivel járultak hozzá az élhetőbb, zöldebb városhoz, de kitartóan negatív véleménye van a csoportról. Kifejezte, hogy vádaskodásnak tekinti észrevételeinket, a közmeghallgatás során többször is hangsúlyozta, mennyire sokat dolgoznak, és dicséretre, elismerésre vágyik. Mit szóljunk mi, a Zöld Akciócsoport tagjai, akik munka, tanulás, család mellett ingyen, szabadidőnkben végezzük önkéntes munkánkat, általunk utánajárt adományokból valósítjuk meg, amit célul tűzünk alapvető életfeltételeink (levegő, víz, talaj), a természet védelméért, a szemléletformálásért?


Közgyűlés (12+)
Fotó: https://nyiregyhazitv.hu/kozgyules-utan

A MONITORING RENDSZER AKKOR JELEZ, HA JÓL TERVEZIK MEG ÉS MEGBÍZHATÓAN MŰKÖDTETIK

Miért nem bízhatunk a nyíregyházi monitoring rendszerben?

Meglepetten olvastuk  „A felszíni és talajvíz, valamint a talaj védelme az ipari parkban” cikket a nyiregyhaza.hu oldalán. Egyáltalán nem nyugodtunk meg a tervezett akkuipari monitoring rendszerrel kapcsolatban, hogy az a lakosság egészségének védelme érdekében tudna működni. 

Miért nem bízhatunk a nyíregyházi monitoring rendszerben?

  1. A felső 25 cm-es talajréteg éves gyakoriságú mintavétele nem sűrű, sőt, kifejezetten ritka. Egy év alatt a csapadékkal együtt a mélyebb talajrétegbe mosódik az esetleges szennyezőanyag. Mire kivonul a mintavételi csapat, a szennyezőanyag már rég nincs ott (hacsak nem folyamatos a szennyezés).
  2. A mélyebb rétegekben lassul a lefelé irányuló mozgás, de a 3 és 5 éves mintavételi periódus alatt „elszalad a szennyezés” a mintavétel elől, bekerül a talajvízbe, amiből csak általános paramétereket mérnek (pl. pH, hőmérséklet), így itt is nagy esély van a szennyezőanyag továbbterjedésére.
  3. A W-SCOPE gyárában tervezett éves metilén-klorid felhasználás 56 tonna. Ez a rákkeltő, jelentős környezeti toxicitású oldószer például jól mozog a talajban. Éves mintavételi gyakorisággal nagy eséllyel észre sem vehető egy egyedi szennyezés. Vagy éppen ez a cél? Jól hangzó, de semmit nem érő rendszer kiépítése?
  4. Milyen paraméterek mérését tervezik? A felszíni és talajvizek általános paramétereinek mérései hogyan fogják jelezni a szennyezőanyagokat? Miért nincsenek (a cikk szerint) a mérendő paraméterek között a várható szennyezőanyagok, pl. lítium, kobalt, nikkel, metilén-klorid, NMP és a többiek? Tényleg csak dísznek szánják a monitoring rendszert?

A monitoring rendszer nem megelőzi a bajt, de gyorsan jelezheti. Ehhez azonban a gyárak lehetséges szennyezőanyagainak nagy gyakoriságú mérésére van szükség!

 

A cikk itt olvasható: https://www.nyiregyhaza.hu/post/a-felszini-es-talajviz-valamint-a-talaj-vedelme-az-ipari-parkban-2025-01-29?fbclid=IwY2xjawIltLJleHRuA2FlbQIxMAABHWDKxXgXJ32IBCegZJOIUCfymQxINaTx6lUJogaAYx0FYzIwRWDhCig-WA_aem_BbGOozj8INZHi8QqIa1QPg

Nyíregyháza új településtervéhez észrevételei a Zöld Akciócsoportnak

A Zöld Akciócsoport önkéntesei észrevételeiket fogalmazták meg Nyíregyháza MJV új településtervének készítéséhez. Elektronikus úton lehetett benyújtani a lakossági véleményeket, javaslatokat, indoklással alátámasztva. A nem kis terjedelmű tervanyaghoz igyekeztünk röviden megfogalmazni lakossági álláspontunkat, zöld szemszögből. 

Itt olvashatják beadványainkat: 

1.

 2.

3.

Dózsa György úti védett fák védőövezetében építési munkálatok engedélyezése

A Dózsa György úti védett fák védőövezetében építési munkálatok végzésének engedélyezéséről közérdekű adatkérést adtunk be korábban az Önkormányzathoz.

 

A teljes levél szövege itt található: https://drive.google.com/drive/folders/10Y5jZUal3LdPfaUbd20zBnWa_1ffpSJ5 

Így ezután a Kormányhivatalhoz küldtük el igénylésünket. A Kormányhivatal válasza:

"Tájékoztatom, hogy a védetté nyilvánított fasor faegyedeinek védőövezetében építési munkálatok végzésére a Kormányhivatal építési engedélyt nem adott. Az építési telken kívül a közterület használatához a közterület gazdájának engedélye szükséges. Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.

Mindezekre tekintettel közérdekű adatigénylését elutasítom, a Kormányhivatal a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján az adatigénylésében megjelölt adatok vonatkozásában nem minősül adatkezelőnek.

Az adatigénylésre vonatkozó igény elutasításával kapcsolatban döntésem közlésétől számított 30 napon belül a Nyíregyházi Járásbírósághoz (4400 Nyíregyháza, Bocskai út 2.) fordulhat. A pert a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal ellen kell megindítani. "

A teljes levél szövege itt olvasható: https://drive.google.com/file/d/1r4i3pgxuMTbOZqnkBYnOI5kJqvuciPbi/view?usp=drive_link

"Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 62. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: (...)

(4) A védett természeti emlék termőterülete védőövezetnek tekintendő. A védőövezet
a törzs és a lombkorona széle által meghatározott terület függőleges vetülete körben
2,00 méterrel megnövelve. A védőövezet a védett cserjére is vonatkozik."

Forrás: https://varoshaza.nyiregyhaza.hu/lib/adattar/hatalyos/120629_1998_R_08.pdf

 

Kiegészítés kérése a Dózsa György utcai védett fákról

Kiegészítés kérésével fordultunk az Önkormányzathoz a Dózsa György utca 63. szám alatti, kivágásra kijelölt japánakáccal és a védett fasor egyéb tagjaival kapcsolatban a Zöld Akciócsoport nevében. 

A kérdések és a Polgármesteri Hivatal válaszai itt olvashatók:

1.png2.png3.png4.png

süti beállítások módosítása