Meglepetten olvastuk  „A felszíni és talajvíz, valamint a talaj védelme az ipari parkban” cikket a nyiregyhaza.hu oldalán. Egyáltalán nem nyugodtunk meg a tervezett akkuipari monitoring rendszerrel kapcsolatban, hogy az a lakosság egészségének védelme érdekében tudna működni. 

Miért nem bízhatunk a nyíregyházi monitoring rendszerben?

1. A felső 25 cm-es talajréteg éves gyakoriságú mintavétele nem sűrű, sőt, kifejezetten ritka. Egy év alatt a csapadékkal együtt a mélyebb talajrétegbe mosódik az esetleges szennyezőanyag. Mire kivonul a mintavételi csapat, a szennyezőanyag már rég nincs ott (hacsak nem folyamatos a szennyezés).
2. A mélyebb rétegekben lassul a lefelé irányuló mozgás, de a 3 és 5 éves mintavételi periódus alatt „elszalad a szennyezés” a mintavétel elől, bekerül a talajvízbe, amiből csak általános paramétereket mérnek (pl. pH, hőmérséklet), így itt is nagy esély van a szennyezőanyag továbbterjedésére.
3. A W-SCOPE gyárában tervezett éves metilén-klorid felhasználás 56 tonna. Ez a rákkeltő, jelentős környezeti toxicitású oldószer például jól mozog a talajban. Éves mintavételi gyakorisággal nagy eséllyel észre sem vehető egy egyedi szennyezés. Vagy éppen ez a cél? Jól hangzó, de semmit nem érő rendszer kiépítése?
4. Milyen paraméterek mérését tervezik? A felszíni és talajvizek általános paramétereinek mérései hogyan fogják jelezni a szennyezőanyagokat? Miért nincsenek (a cikk szerint) a mérendő paraméterek között a várható szennyezőanyagok, pl. lítium, kobalt, nikkel, metilén-klorid, NMP és a többiek? Tényleg csak dísznek szánják a monitoring rendszert?

A monitoring rendszer nem megelőzi a bajt, de gyorsan jelezheti. Ehhez azonban a gyárak lehetséges szennyezőanyagainak nagy gyakoriságú mérésére van szükség!

A cikk itt olvasható: https://www.nyiregyhaza.hu/post/a-felszini-es-talajviz-valamint-a-talaj-vedelme-az-ipari-parkban-2025-01-29?fbclid=IwY2xjawIltLJleHRuA2FlbQIxMAABHWDKxXgXJ32IBCegZJOIUCfymQxINaTx6lUJogaAYx0FYzIwRWDhCig-WA_aem_BbGOozj8INZHi8QqIa1QPg

A Zöld Akciócsoport önkéntesei észrevételeiket fogalmazták meg Nyíregyháza MJV új településtervének készítéséhez. Elektronikus úton lehetett benyújtani a lakossági véleményeket, javaslatokat, indoklással alátámasztva. A nem kis terjedelmű tervanyaghoz igyekeztünk röviden megfogalmazni lakossági álláspontunkat, zöld szemszögből. 

Itt olvashatják beadványainkat: 

1.

 2.

3.

A Dózsa György úti védett fák védőövezetében építési munkálatok végzésének engedélyezéséről közérdekű adatkérést adtunk be korábban az Önkormányzathoz.

A teljes levél szövege itt található: https://drive.google.com/drive/folders/10Y5jZUal3LdPfaUbd20zBnWa_1ffpSJ5 

Így ezután a Kormányhivatalhoz küldtük el igénylésünket. A Kormányhivatal válasza:

"Tájékoztatom, hogy a védetté nyilvánított fasor faegyedeinek védőövezetében építési munkálatok végzésére a Kormányhivatal építési engedélyt nem adott. Az építési telken kívül a közterület használatához a közterület gazdájának engedélye szükséges. Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.

Mindezekre tekintettel közérdekű adatigénylését elutasítom, a Kormányhivatal a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján az adatigénylésében megjelölt adatok vonatkozásában nem minősül adatkezelőnek.

Az adatigénylésre vonatkozó igény elutasításával kapcsolatban döntésem közlésétől számított 30 napon belül a Nyíregyházi Járásbírósághoz (4400 Nyíregyháza, Bocskai út 2.) fordulhat. A pert a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal ellen kell megindítani. "

A teljes levél szövege itt olvasható: https://drive.google.com/file/d/1r4i3pgxuMTbOZqnkBYnOI5kJqvuciPbi/view?usp=drive_link

"Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 62. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: (...)

(4) A védett természeti emlék termőterülete védőövezetnek tekintendő. A védőövezet
a törzs és a lombkorona széle által meghatározott terület függőleges vetülete körben
2,00 méterrel megnövelve. A védőövezet a védett cserjére is vonatkozik."

Forrás: https://varoshaza.nyiregyhaza.hu/lib/adattar/hatalyos/120629_1998_R_08.pdf

Kiegészítés kérésével fordultunk az Önkormányzathoz a Dózsa György utca 63. szám alatti, kivágásra kijelölt japánakáccal és a védett fasor egyéb tagjaival kapcsolatban a Zöld Akciócsoport nevében. 

A kérdések és a Polgármesteri Hivatal válaszai itt olvashatók:

A NYÍRVV-t kerestük meg közérdekű adatigényléssel a Dózsa György utca 63. szám alatti védett fákkal és a védett fasor tagjaival kapcsolatban a Zöld Akciócsoport nevében:

"Kérem, hogy az alábbi kérdést válaszolja meg a kezelésében lévő közérdekű adatok kiadásával a védett fasorban található, Nyíregyháza, Dózsa György utca 63. szám alatti, kivágásra kijelölt japánakáccal és a védett fasor egyéb tagjaival kapcsolatban:
Nyíregyháza MJV Közgyűlésének 8/1998.(II. 15.) számú rendelete értelmében a védett természeti értéknek nyilvánított fasorok, a jelen- és jövő nemzedék számára történő megőrzése és tervszerű fenntartása érdekében a rendelet 4. §. 6 pontjának megfelelően, a védett fasorban lévő faegyedek korábban szükségessé vált kivágása után a következő ültetési időszakban pótlást kell elvégezni. A rendeletnek megfelelően kizárólag a védett fasor fafajának megfelelő, túlkoros méretű fa ültethető, így kérem közérdekű adatszolgáltatását arról, milyen költségeket jelent a városnak a szabályos pótlás, és azt milyen forrásból kívánják finanszírozni? "

A válasz itt olvasható:

Csoportunk nevében közérdekű adatot igényeltünk a Dózsa György 63. szám alatt álló két védett fa műszeres vizsgálatáról, annak eredményéről.

A válasz ma megérkezett.

A 2024. június 27-én tartott közgyűlés olyan témákat is tárgyalt, melyek újabb zöldterületek csökkenését, a városi fák sorsát, az akkugyár, akkuipari park kiépítését szolgáló intézkedéseket, az óvárosi élet jelentős változását is érintették. Ezekhez a témákhoz tettük fel kérdéseinket. Emellett a 2023. évi környezetvédelmi- környezetgazdálkodási beszámoló  és a 2024. évre szóló terv lakossági véleményezését, javaslatok tételét és kérdések feltevését is fontosnak tartottuk. Alaposan tanulmányoztuk az ezekhez kapcsolódó előterjesztéseket, közösen megvitattuk és összeállítottuk felszólalásunkat. Itt olvasható: https://docs.google.com/document/d/1zyzoUbahkaIWANfvP8olMFni4DF2WSPNzjMvTEgu6JU/edit

Meglepő számunkra továbbra is, ahogyan egyes városvezetők, képviselők hozzáállnak lakosok közügyekről szóló véleménynyilvánításához, közügyeket szolgáló önkéntes munkájához. Voltak képviselők, akik telefonoztak,  "tereferéztek", míg a lakosok felszólaltak. Megtapasztaltuk újra, hogy voltak, akik kérdéseinket támadásnak vették, lekezelő bánásmódot tanúsítottak; a civilek szakmai hozzáértését, felkészültségét megkérdőjelezték, tiszteletlenséget mutattak a civilek felé.

Az eltűnő fasorokra, csökkenő zöldfelületekre reagálva Polgármester Úr megjegyezte : "Én kezdeményeztem, hogy végre rendezett fasorok legyenek a városban, ne az legyen, hogy egy utcában 8-10 féle fa van, hanem legyen szép egyforma végre." A fasorok létesítését nagyon kedvező döntésnek tartjuk, de felhívjuk a vezetés figyelmét, hogy a környezeti rendszerek stabilitásának alapja a biodiverzitás. Az azonos fafajok várhatóan egyidőben kerülnek kivágásra, ezzel újabb 5-10 évre megszűnik a fasor az új csemeték felnövekedésekor, valamint a betegségek is jobban terjednek az azonos fajok között.

  Az egyre gyakoribb hirtelen lezúduló csapadék miatt a város egyre több részén tapasztalható özönvízszerű vízmosás, melynek kialakulását a burkolt, térkövezett felületek felerősítik. A Zöld Akciócsoport tagjaként              Dr. Makádi Marianna talajbiológus, mint önkéntesünk felszólalt arról, hogy a csapadékkal kapcsolatos problémákat jelentősen csökkentenék a növényekkel borított talajfelszínek és vízelvezető árkok, mert a szárazföldek legjelentősebb víztározója a talaj. Ezzel ráadásul a város területén tarthatnánk az egyébként számunkra elvesző csapadékot.

Erre Polgármester Úr így válaszolt: "Ez egy nagyon komplex probléma, amivel kapcsolatban nem várható el, hogy egy egyszerű civil a téma szakmai mélységének (sic!) ismerete nélkül tudjon megnyilvánulni." “Nem mi burkolunk, hanem a lakosok, akik nem tartják be a szabályokat.” Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a “civilek” véleménye nem egyenlő a szakmaiságot nélkülöző kritikákkal.

Felszólaltunk az akkumulátorgyárral kapcsolatban is:

“Az akkumulátorgyárat, akkumulátoripari központot túl kockázatosnak tartjuk kiépíteni Nyíregyháza  és környékének lakossága, a jövő nemzedéke szempontjából: egészségünk, élelembiztonságunk, talajvédelmünk, vízvédelmünk, levegővédelmünk, természetvédelmünk  szempontjából. A monitoringrendszert, a tervezett gazdasági előnyöket nem érezzük garanciának az életfeltételek hosszú távú biztonságának biztosítására.

Hogyan teljesülhet, hogy a természetet, mint alaprendszert, melyen az összes többi életfeltételünk múlik, jobb állapotba hozzuk 2030-ra, 2050-re készült fenntarthatósági tervekkel, miközben akkumukátorgyárat,- ipart építünk itt, városunkban?” Erre is a szakmai anyagok nem megfelelő, nem alapos ismeretét, a fekete-fehér látásmódot rótta fel nekünk Polgármester Úr a válaszában. Végül konstruktív megbeszélést ajánlott a felvetett problémákkal kapcsolatban. Válaszunkban jeleztük, hogy várjuk a meghívót.

Az óvárosi lakók képviseletében felszólalók a városrész arculatvesztésén és az ingatlanok értékcsökkenésén túl a szaporodó társasházakkal járó környezetpusztításról, gyors iramban növő burkolt felületek ökológiai hatásairól is beszéltek. Évek óta tartó tárgyalásokkal, fórumokkal, beadványokkal a hátuk mögött semmi eredményt nem tapasztalnak, a lakóközösség problémái ellenére további 30 lakásos társasházakra adtak ki építési engedélyt.

A felszólalásra a főépítész asszony röviden reagált:

“Az engedélyek kiadása a központi szabályzásnak megfelelő, az itt élőknek ezt el kell fogadni.” Vagyis, a jogszabályzás helyi hiányosságai sérthetik az itt élők egészséges élethez való jogait. A szabályokat az önkormányzat hozza, és jó lenne, ha, mint a polgárok által választott testület, a polgárok érdekeit helyeznék előtérbe a rendeletek megalkotása során, akár a konstruktív együttműködések segítségével is.

Sajnos, sem a kulturális örökségek, sem a természeti örökségek, sem a lakosok kérése, aggodalma, sem a beépítettség következményei, ökológiai veszteségei nincsenek fókuszban, de ennek szándéka sem mutatkozik.

Nagy örömmel fogadtuk az E-misszió Egyesület elnökének felszólalását is a közmeghallgatáson a nyíregyházi akkumulátorgyárral kapcsolatban. Elhangzott, hogy tudományos felmérésükben nemet mondott a nyíregyházi lakosság az akkumulátorgyárra. Az egyesület a monitoringrendszerrel kapcsolatban tett fel még kérdést. Az E-misszió Egyesület elnöke ismertette, hogy több alkalommal az információhoz való joggal élve  levélben fordultak a polgármesterhez és a képviselőtestülethez, de két képviselőt kivéve azokra senki más nem válaszolt. A felszólalásra Dr. Podlovics Roland reagált. Bár újabb információkat nem tudtunk meg az akkumulátorgyárral kapcsolatos kérdéseket illetően, alpolgármester úr ajánlotta a Nyíregyházi Naplót figyelemmel kísérni, mert meglátása szerint a lakosság rendelkezésére álló adatokat folyamatosan közlik.

Végül, de nem utolsó sorban büszkék vagyunk  önkéntesünk, Fekete Éva közösségeket építő, fejlesztő szakember, fenntarthatósági menedzser magánemberként  tartott beszédére. Köszönetet mondott azoknak a képviselőknek, akik a zöld, fenntarthatósági ügyekre nyitottak voltak, támogatták, nem akadályozták az ilyen jellegű civil kezdeményezéseket. Emellett új politikai kultúra honosítására kérte fel az újonnan megválasztott testületet, a városvezetőket: minden döntésükkor tartsák fókuszban, hogy “ a teremtett világ kincseire, a vízre, a földre, a levegőre és a zöld értékekre, mint kölcsön kapott kincsre gondoljanak, melyet őrizni kell, míg következő gazdáik felcseperednek és magukra úgy gondoljanak, mint azokra, akiket felhatalmaztak azzal, hogy e felett a kincs felett őrködjenek.”

                                                                                                                                                 Forrás: nyiregyhaza.hu

Bennünket, a nyíregyházi Zöld Akciócsoport tagjait milyen kérdések foglalkoztatnak, amelyekre hiteles választ várunk?  Vízügyi szakemberek, geográfus, biológusok véleményét megismerve jutottunk álláspontunkra és fogalmazódtak meg kérdéseink.

Nagyon örülünk, hogy Nyíregyháza fejlődik, mind a szülők, pedagógusok, felelősséget érző felnőttek számára elsődleges szempont, hogy a következő generáció is legalább olyan biztonságos környezeti feltételek között éljen, mint a mi generációnk. Sőt, jelenleg is komoly környezeti problémákkal nézünk szembe a városban, elsősorban a porszennyezettség mértéke, városi talajaink pusztulása a térkövezés, aszfaltozás következtében, a csapadékvíz elvesztése a csatornázottság miatt, holott a zöldfelületek növelésével mindezek a problémák is csökkenthetők lennének.

Ezek mellé jön még a tervezett nagyléptékű iparosítás. Kis hazánkban többször tapasztaltuk már az elmúlt időszakokban, hogy valamilyen nagyszabású tervet valósított meg az ország vezetése, ami valahogy sok esetben kicsit túllőtt a célon, átesett a ló túloldalára. Ilyen volt a sikeres vízszabályozás, ami az árvizeket valóban kiiktatta, de mostanra már jelentősen aszályossá is tette az országot, mivel több víz hagyja el a Kárpát medencét, mint ami beérkezik (befolyik 112 km³, kifolyik 118 km³. Az elfolyó különbözet 3 balatonnyi víz!!!!). Ide sorolhatjuk a lápos területek lecsapolását is. Ide soroljuk a most elindított nagyszabású iparosítást is. Ráadásul felmerül a kérdés: biztos, hogy 5-10 év múlva is az akkumulátorok lesznek a megváltók az autózásban, annak ellenére, hogy az előállításuk a bányászattól kezdve igencsak nagy környezeti terheléssel, rombolással jár? Dél-koreai mérnökök publikálták pár hete, hogy nagy előrelépést tettek a hidrogénmotorok fejlesztésében. Készült-e bármilyen kockázatbecslés arra vonatkozóan, hogy mi fog történni, ha mégsem az elektromos autózás lesz az egyedüli megoldás? Jó lenne megtalálni a társadalmi és a környezeti feltételekkel leginkább összhangban álló „arany középutat”.

A természet arra tanít bennünket, hogy azok az ökológiai rendszerek a stabilak, és tudnak hosszú távon fennmaradni, alkalmazkodva a környezeti változásokhoz, amelyek biodiverzitása , azaz biológiai sokfélesége nagy. Ez igaz az emberi társadalom tevékenységeire is, pl. az elektromos autózásra. Ennek ellenére, Magyarország a diverzitást gyakorlatilag nullára csökkenti, és csak az elektromos autózásra épít mindent. Ez nagy társadalmi és gazdasági összeomlást eredményezhet, ha más technológia lesz a jövőben a nyertes. Vagyis, egy bizonytalan technikáért feláldozzuk a természeti erőforrásainkat: talajainkat, vizeinket, a levegő jó minőségét.

Nézzük az akkumulátorok kezdetét: az sem kicsi környezetterhelés. Jelenleg 1 tonna lítium előállításához kb. 2000 m3  friss víz szükséges, a vízigény csökkentését 2025-től tervezik. Hol van itt a zöld technológia???

A tervezett iparosítás kapcsán komoly társadalmi és környezeti kérdések merülnek fel, és nem érezzük azt, hogy mindezekre átgondolt, részletes előzetes számítások alapján kaphatunk megbízható válaszokat. Kezdjük a környezettel kapcsolatos kérdésekkel:

1. A tervezett gyárak szennyezőanyag- kibocsátása: levegő-, talaj- és vízszennyezés Sok fórumon szó esett már arról, hogy a gyárak minden határértéket be fognak tartani, de amíg a zöldhatóság politikai kontroll alatt van, addig szakmai szervezetként nem tud működni. Ezt számos korábbi eset igazolja, ahol a munka- és környezetbiztonság sérült, pl Göd, Iváncsa Felmerül a kérdés: vonatkozik ez az akkumulátoripar létesítményeire is? Ebben az esetben a dolgozók és a lakosság teljesen védtelenné válnak a környezetszennyezéssel szemben.
2. A gyárhoz vezető úthálózat kiépítése: talajok lefedése, ez épp szembe megy az EUs célokkal (az EU Talaj Misszió céljaival).
3. Megnövekedő gépkocsiforgalom: zaj- és légszennyezés. Új úthálózat az élőhelyek további szétdarabolását eredményezi (a biodiverzitás csökkenését).
4. Idézet a Nyíregyházi Napló 2023. aug. 18-i számából: „Úgy fogalmaztak, hogy a gyár 100%-ban megújuló energiaforrásokból fedezi majd a fogyasztását: napenergia-termeléssel, zöldáramvásárlással, eredetgaranciákkal és egyéb megoldásokkal, miközben a vállalat folyamatosan vizsgálja a további zöldenergiák felhasználásának lehetőségeit.” Vagyis: jelenleg még NINCS KONKRÉT TERV az energiaellátás biztosítására a napelemek 20-30%-a mellett. Mikorra tervezik a 100% zöldáram felhasználás megvalósítását? Már épül a gyár, nem kellett volna ezt már konkrétan megtervezni?
5. Legsúlyosabb problémák egyike: a víz. Milyen mennyiségű tisztított szennyvizet és tiszta vizet fognak a gyárak naponta felhasználni? Honnan fogják a vízmennyiséget biztosítani? Szép az a 90%/10%, de pontos számokat szeretnénk hallani, mert a százalékok mögött bármi lehet. Ez nagyon fontos kérdés, mert a Nyírség területe ma már erősen aszályérzékeny, és a talajvízszint süllyedése nagyon hasonló a Duna-Tisza-közi Homokhátságon a 80-as években tapasztalt jelenséghez, ami a jelenlegi aszályos állapotokat eredményezte. Ezt akarjuk a Nyírség területén is elérni? Ennek ellenére a napi friss vízigényről még mindig nincs semmi konkrét adat. A városi Naplóban pl. ezek jelentek meg: „A gyárak vízigényének egy jelentősebb részét, akár döntő többségét is ki lehet elégíteni újrahasznosítható vízzel (tovább tisztított városi tisztított szennyvízzel).” Semmi konkrétum. Arról sincs szó, hányszor forgatható vissza a tisztított szennyvíz? A leírások alapján ez nem zárt rendszer, vagyis folyamatos vízutánpótlást igényel a szennyvízen kívül. A kérdés továbbra is az: mennyi lesz a napi frissvíz igénye a gyárnak, illetve az Ipari Parknak?
6. A gyár szennyvíztisztítási technológiája ismert és ellenőrizhető-e, vagy titkos, és majd csak a működése lesz látható?
7. A hűtővízként felhasználni tervezett (szürke)vízzel mi fog történni? Elpárolog? Lehűtik és újra hasznosítják? Milyen veszélyes anyagok oldódhatnak bele, amik a levegőbe kerülhetnek a párolgás során?
8. Elegendő-e a II. szennyvíztisztító telepen képződő napi 5-6000 m³ tisztított víz a gyár(ak) vízigényének kielégítésére? Ha nem, honnét fogják fedezni a maradék vízigényt?
9. Mi fog történni az ipari vizek tisztítása során képződött szennyvíziszappal és/vagy a víztisztítás egyéb maradékaival ?

Társadalmi problémák: A fő kérdés számunkra az, hogy ha a gyárak letelepítésének egyik pozitívumaként hangsúlyozzák az új munkahelyek teremtését, akkor ez ki számára pozitív, ha a városban és környékén nincs elegendő szabad, megfelelő képzettségű munkaerő? Szerintünk ez nem a helyi lakosság számára pozitívum, hanem a külföldi munkavállalók számára. De mit tesz a város a vendégmunkások beilleszkedéséért azon kívül, hogy szálláshelyeket alakít ki? Az élő szervezet gyakran megbetegszik, az ember ilyenkor orvoshoz megy. Lesz elegendő orvos a városban? Átgondolták, hogy az eddig is hosszú várólistákat ez hogyan fogja befolyásolni? Hogyan hat a vendégmunkások kezelése a jelenleg is szűkös egészségügyre fordított pénzekre, vagyis miből fogja mindezt finanszírozni az ország, a város?

Készült-e átfogó pénzügyi számítás/tervezés azzal kapcsolatban, hogyha a külföldi gyáraknak adott állami támogatásokat a helyi közösségeknek, vállalkozóknak adták volna, az milyen fejlesztéseket eredményezhetett volna, és mennyi hazai munkavállalónak nyújtottak volna munkalehetőséget? Mi ilyen elemzéssel még nem találkoztunk. A hazai vállalkozók (és itt elsősorban a kisvállalkozókra gondolunk, nem a nagyvállalatokra!!!) támogatásával az adók, nyereségek is itthon maradnának, ami további fejlesztésekre lenne használható. Másrészt, ezek az összegek a hazai, képzetlen munkaerő fejlesztését is biztosíthatták volna. Amíg sok a képzetlen munkaerő, addig a közpénzekből kialakított új munkahelyek csak külföldi munkavállalókkal tölthetők be, akkor viszont mi a jelentőségük a magyarországi munkanélküliség csökkentésében? A megyei 23 685 álláskereső hány %-át fogják foglalkoztatni a gyárak, és mellette mennyi külföldi munkavállalóra lesz szükség?

A társadalmi felelősségvállalás keretében felajánlott támogatások és fejlesztések hatalmas nyereségre utalnak.

A Nyíregyházi Napló aug. 28-i cikke szerint a gyárak hosszú távra terveznek. Felmerül a kérdés, hogy vajon úgy, mint az Elektrolux, aki most kivonul, hátrahagyva az élettelen üzemi területet? Mi a garancia, hogy az új gyárak nem zárnak be az első nehézségek esetén?

 Összefoglalva: a városvezetés által kommunikált anyagokban szép, rózsás jövő rajzolódik ki, de nincs alátámasztva konkrét, hiteles számításokkal. Lehet, hogy vannak ilyenek, de ebben az esetben a városi polgárok előtt ezt erősen titkolják. Pedig higgyék el, a polgárok is jobban meggyőzhetőek lennének olyan hiteles információkkal ellátva, amilyenek alapján Önök a gyárépítések mellett döntöttek. Legalábbis reméljük, hogy megbízható számításokkal rendelkeznek a gyárak környezeti és társadalmi hatásaival kapcsolatban és erre alapozták a döntésüket.

Forrás: https://kaposvarmost.hu/magazin/egeszseg/2019/03/22/viz-vilagnapja-a-viz-szervezetunk-elteto-ereje.html

A NYÍRSÉG VÍZHELYZETE A SZAKEMBEREK SZEMSZÖGÉBŐL (Forrás: 1, 2)

Súlyos vízhiány van a Felső-Tiszavidékén. A gazdák az aszályosodás, a vízhiány problémájával már több mint 10 éve folyamatosan küzdenek.

Romlott a felszín alatti víztestek állapota. Jelentős felszíni és főként felszín alatti vízhiánnyal küzd. A felszín alatti víztestek (talajvíztest, rétegvíztest) nagyon rossz mennyiségi állapotban vannak. A hazai talajvízkészletek veszélyeztetettsége vizsgálat során 1. Fokozottan veszélyeztetett, jelentős tartós vízhiányt állapítottak meg a Duna-Tisza közi hátság, Nyírség, Hajdúhát területén. (Ezek az ivóvíz ellátás szempontjából fontosak.)

A térség élhetőségének, gazdasági feltételeinek (erdő-, mezőgazdaság) rosszabbodása.

Az ipari vízigény is megnövekedett. A víztestek állapotának javulása szükséges, a vízkivétel és vízigények csökkentése, vízkészletek növelése.

Fontos a fejlesztések igazítása a rendelkezésre álló vízkészletekhez (…). Nem csak az aszály az ok! Ágazatok közötti konfliktusok!

A vízkészletek lokális vagy regionális mértékű kimerülése veszélybe sodorja valamennyi, erre épülő ágazat fennmaradását és az egészséges ivóvízhez való jogát a térségben. Véleményük szerint ennek vizsgálata a jelenlegi eljárás keretében kellene, hogy megtörténjen, az itt élők és a beruházók érdekeit szem előtt tartva.

A VÁROSVEZETÉS SZEMLÉLETE A VÍZHELYZETRŐL NYÍREGYHÁZÁN (Forrás: 3)

2.o. „Tisztított szennyvízből nyert „ipari víz” felhasználási kötelezettség: A nagy vízigénnyel rendelkező beruházók felé kötelező elvárás, hogy ivóvíz helyett „ipari víz” kapacitás kerüljön felhasználásra a gyártási tevékenység során.” 

Tisztított szennyvíz marad -e Nyíregyháza és környéke lakosságának újabb ivóvíz előállítására, a mezőgazdasági területeink, erdőink vízellátására, az élelmünk megtermelésére, a fáink, zöldfelületeink megtartására?

3.o.„A városvezetés természetesen foglalkozik azzal, hogy a szükséges vízigényt hogyan, miből elégítené ki az alapvető lakossági igények sérelme nélkül, a felszín alatti víztestek jó mennyiségi állapotának fenntartása mellett.” 

A városban a felszín alatti víztestek jó mennyiségi állapotának fenntartása eleve kizárt, mivel a szakemberek megállapították, hogy nagyon rossz állapotban van. A városvezetés, a kormány nem veszi figyelembe Nyíregyháza súlyos vízhiányos helyzetét az akkumulátor ipari fejlesztésekor.

A MÁR ÉPÜLŐ W-SCOPE ÉS BOYSEN AKKUMULÁTOR ÁGAZATI ÜZEMEK TERVEZETT VÍZIGÉNYE ÉS NYÍREGYHÁZA LAKOSSÁGI VÍZIGÉNYE (Forrás: 4, 5, 6)

W-SCOPE SZEPARÁTOR FÓLIAGYÁRTÓ ÜZEM

Ipari víz össz.: 5760 m3/nap

Ivóvíz össz.: 120 m3/nap

Szennyvíz (kommunális+ hűtő) össz.: 384 m3/nap

Összesen: 5880 m3/nap

BOYSEN BUTTERY AKKUMULÁTOR TAKARÓ- ÉS TARTÓLEMEZ LÉTESÍTMÉNY

Kommunális vízigény: 21,5 m3/nap    Kommunális  Csúcs vízigény: 93,6 m3/nap       (?)

Technológiai vízigény: 180 m3/nap     Technológiai Csúcs vízigény: 152,64 m3/nap   (?)

Összesen: 201,5 m3/nap                        Összesen Csúcs vízigény: 246,24 m3/nap

A BOYSEN üzem környezeti hatásvizsgálati dokumentációjából (Forrás: 1) emellett kiderül, hogy a déli ipari park területén a következő vízellátási kapacitásfejlesztést tervezik:

5 000 m3/nap (első ütem)

15 000 m3/nap (második ütem)

25 000 m3/nap (harmadik ütem)

A városvezetés a fenti tanulmánynak a megjelenésekor az akkumulátorgyár létesítésének a szándékát még egy cikkben álhírnek nevezte. Elképzelhető mégis, hogy a kapacitásbővítési tervek mögött egy akkumulátorgyárral összevethetően nagy vízigényű beruházásra irányuló tervek húzódtak meg?

Ezeknek a számoknak az értelmezéséhez érdemes elolvasni, hogy 2022.07.14-én mit nyilatkozott városunk vízfogyasztásáról a Nyírségvíz Zrt. vezetője a szon.hu hírportálnak (Forrás: 5):

„Megnyugtatom a lakosságot, a Nyírségvíz Zrt. működési területén megfelelő vízbázis kapacitások, illetve tisztító kapacitások állnak rendelkezésünkre. 91 településen szolgáltatunk több mint 350 ezer embernek egészséges ivóvizet. Egy normál meleg napon Nyíregyháza vonatkozásában 15 ezer köbméter körüli volt a vízigény, a nagyon meleg, kánikulai napokban ez duplájára, több mint 30 ezer köbméter/napra növekedett – nyilatkozta Galambos Sándor.”.

A déli ipari park vízellátási kapacitásának tervezett bővítésének már a második ütemében megjelölt érték (15 000 m3/nap) tehát már eléri egy átlagos nap ivóvíz-szolgáltatásának a mértékét! A harmadik ütemé (25 000 m3/nap) pedig messze meghaladja azt. És ez még csak az egyik iparterület a város körül.

A különféle nyilatkozatokban és tanulmányokban megjelenő számokban könnyű összekavarodni, de mintha nem is lenne igazán törekvés arra, hogy mindez jól érthető és áttekinthető legyen. Ha van türelmünk kibogarászni és egymás mellé tenni az adatokat, furcsa összefüggések és ellentmondások merülhetnek fel.

A városvezetés akkumulátorgyárral kapcsolatos kommunikációjában, fizetett hirdetéseiben rendszerint hangsúlyozza a környezetvédelem fontosságát, a természeti erőforrások védelmét. Elvben jól hangzik, hogy a vízigény 90 %-át tisztított szennyvíz felhasználásával tervezik kielégíteni. Viszont felmerül a kérdés:

- Naponta hány m3 tisztított szennyvíz-igénye van (ez lenne a 90%) az akkumulátorgyárnak, és azt milyen forrásból tervezik biztosítani? Keletkezik-e annyi tisztított szennyvíz nap mint nap, amire a gyáraknak szükségük van?

- a 90%-on felüli  10% tiszta vízigény naponta hány m3 vizet jelent, és azt milyen forrásból tervezik biztosítani?

Forrás:

1. Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság

zöldhatóság oldala  http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/7571-2022

felso-tisza_videki_vizugyi_igazgatosag_szakmai_eszrevetele.pdf

https://m.blog.hu/zo/zoldakciocsoport/image/felso-tisza_videki_vizugyi_igazgatosag_szakmai_eszrevetele.pdf

2. Felső- Tiszavidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács

2022, 2023 ülések jegyzőkönyve

3.Alpolgármesteri válaszlevél a Zöld Akciócsoport kérdéseire

https://zoldakciocsoport.blog.hu/admin/post/edit/18120942 https://m.blog.hu/zo/zoldakciocsoport/image/zold_akciocsoport_level.PDF 

4. http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/sites/default/files/komplex/hirdetmenyek/k%C3%B6zlem%C3%A9ny.pdf

://ftvktvf.zoldhatosag.hu/7571-2022 

https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2022/07/a-kanikulaban-duplajara-nott-nyiregyhaza-vizfogyasztasa

5. Forrás: https://www.szon.hu/helyi-kozelet/2022/07/a-kanikulaban-duplajara-nott-nyiregyhaza-vizfogyasztasa
6. https://www.nyiregyhaza.hu/post/ne-doljon-be-az-alhireknek-nem-akkumulatort-gyartana-az-uj-beruhazo-nyiregyhazan-2023-01-25

Vezető hír a város oldalán: „Nyíregyházán épül fel a Sunwoda legmodernebb gyára”. Így, kijelentő módban. Valakik, valahol döntöttek. Mások, sokkal többen, viszont kimaradtak a döntésből.

Nem nyíregyházi problémáról van szó. Magyarország néhány éve széttárta karjait a távol-keleti vállalatóriások felé, hogy hazánkba telepítsék elképesztő energia- és vízigényű, veszélyes anyagokkal dolgozó, nagy hulladékterhelést jelentő iparáguk újabb- és újabb üzemeit.

Az újabb és újabb üzemek kapcsán országszerte váratlan hevességgel lángoltak el a helyi lakosok tiltakozásai, miközben a már megépült vállalatok közül többnél újabb és újabb szabálytalanságok, súlyos környezetszennyezések derültek ki.

A környezetvédelmi hatóságok munkájának hatékonyságát pedig remekül jelzi, hogy a szabálytalanságok elkövetése után a szennyező üzemek vidáman tovább zakatolnak.

Nyíregyháza a következő nyertes. A hírek szerint minden átlátható, zöld, és remek lesz. Ezt azoktól halljuk, akik néhány hónapja még riogatásnak nevezték, hogy Nyíregyházán akkumulátorgyár épülne. Akik pár napja már megelőlegezték, hogy bizonyos „»zöld«, vagy úgymond civil szervezetek” ellenezni fogják a fejlődést.

Hogy, hogy nem, eljutottunk oda, hogy a bizalom a különféle fentről jövő ígéretekkel, szép szavakkal kapcsolatban egészségtelenül alacsony szintre került. Vajon meg tudnak még győzni közérthető, az igazságot tükröző tervekkel, őszinte adatokkal? Egyáltalán: megpróbálják-e, vagy pedig erőszakkal és sunnyogással lenyomnak a torkunkon valami szörnyűséget?

Egyelőre mindannyian a friss bejelentés bűvölete alatt állunk. A Zöld Akciócsoport részéről egy szikrányit még bízunk abban, hogy a helyi lakosságnak (akár Nyíregyházán, akár Magyarország egészén) van beleszólása abba, hogy mi épül is mi nem a településen, az országban.

*A teljes idézet – melynek forrása Mikes Kelemen 1735. április 8-án kelt 112.levele Rodostóból –, így hangzik: „Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel.” (A levélben II. Rákóczi Ferenc haláláról van szó.)

A kép forrása: https://www.nyiregyhaza.hu/post/ne-doljon-be-az-alhireknek-nem-akkumulatort-gyartana-az-uj-beruhazo-nyiregyhazan-2023-01-25