Bennünket, a nyíregyházi Zöld Akciócsoport tagjait milyen kérdések foglalkoztatnak, amelyekre hiteles választ várunk?  Vízügyi szakemberek, geográfus, biológusok véleményét megismerve jutottunk álláspontunkra és fogalmazódtak meg kérdéseink.

Nagyon örülünk, hogy Nyíregyháza fejlődik, mind a szülők, pedagógusok, felelősséget érző felnőttek számára elsődleges szempont, hogy a következő generáció is legalább olyan biztonságos környezeti feltételek között éljen, mint a mi generációnk. Sőt, jelenleg is komoly környezeti problémákkal nézünk szembe a városban, elsősorban a porszennyezettség mértéke, városi talajaink pusztulása a térkövezés, aszfaltozás következtében, a csapadékvíz elvesztése a csatornázottság miatt, holott a zöldfelületek növelésével mindezek a problémák is csökkenthetők lennének.

Ezek mellé jön még a tervezett nagyléptékű iparosítás. Kis hazánkban többször tapasztaltuk már az elmúlt időszakokban, hogy valamilyen nagyszabású tervet valósított meg az ország vezetése, ami valahogy sok esetben kicsit túllőtt a célon, átesett a ló túloldalára. Ilyen volt a sikeres vízszabályozás, ami az árvizeket valóban kiiktatta, de mostanra már jelentősen aszályossá is tette az országot, mivel több víz hagyja el a Kárpát medencét, mint ami beérkezik (befolyik 112 km³, kifolyik 118 km³. Az elfolyó különbözet 3 balatonnyi víz!!!!). Ide sorolhatjuk a lápos területek lecsapolását is. Ide soroljuk a most elindított nagyszabású iparosítást is. Ráadásul felmerül a kérdés: biztos, hogy 5-10 év múlva is az akkumulátorok lesznek a megváltók az autózásban, annak ellenére, hogy az előállításuk a bányászattól kezdve igencsak nagy környezeti terheléssel, rombolással jár? Dél-koreai mérnökök publikálták pár hete, hogy nagy előrelépést tettek a hidrogénmotorok fejlesztésében. Készült-e bármilyen kockázatbecslés arra vonatkozóan, hogy mi fog történni, ha mégsem az elektromos autózás lesz az egyedüli megoldás? Jó lenne megtalálni a társadalmi és a környezeti feltételekkel leginkább összhangban álló „arany középutat”.

A természet arra tanít bennünket, hogy azok az ökológiai rendszerek a stabilak, és tudnak hosszú távon fennmaradni, alkalmazkodva a környezeti változásokhoz, amelyek biodiverzitása , azaz biológiai sokfélesége nagy. Ez igaz az emberi társadalom tevékenységeire is, pl. az elektromos autózásra. Ennek ellenére, Magyarország a diverzitást gyakorlatilag nullára csökkenti, és csak az elektromos autózásra épít mindent. Ez nagy társadalmi és gazdasági összeomlást eredményezhet, ha más technológia lesz a jövőben a nyertes. Vagyis, egy bizonytalan technikáért feláldozzuk a természeti erőforrásainkat: talajainkat, vizeinket, a levegő jó minőségét.

Nézzük az akkumulátorok kezdetét: az sem kicsi környezetterhelés. Jelenleg 1 tonna lítium előállításához kb. 2000 m3  friss víz szükséges, a vízigény csökkentését 2025-től tervezik. Hol van itt a zöld technológia???

A tervezett iparosítás kapcsán komoly társadalmi és környezeti kérdések merülnek fel, és nem érezzük azt, hogy mindezekre átgondolt, részletes előzetes számítások alapján kaphatunk megbízható válaszokat. Kezdjük a környezettel kapcsolatos kérdésekkel:

1. A tervezett gyárak szennyezőanyag- kibocsátása: levegő-, talaj- és vízszennyezés Sok fórumon szó esett már arról, hogy a gyárak minden határértéket be fognak tartani, de amíg a zöldhatóság politikai kontroll alatt van, addig szakmai szervezetként nem tud működni. Ezt számos korábbi eset igazolja, ahol a munka- és környezetbiztonság sérült, pl Göd, Iváncsa Felmerül a kérdés: vonatkozik ez az akkumulátoripar létesítményeire is? Ebben az esetben a dolgozók és a lakosság teljesen védtelenné válnak a környezetszennyezéssel szemben.
2. A gyárhoz vezető úthálózat kiépítése: talajok lefedése, ez épp szembe megy az EUs célokkal (az EU Talaj Misszió céljaival).
3. Megnövekedő gépkocsiforgalom: zaj- és légszennyezés. Új úthálózat az élőhelyek további szétdarabolását eredményezi (a biodiverzitás csökkenését).
4. Idézet a Nyíregyházi Napló 2023. aug. 18-i számából: „Úgy fogalmaztak, hogy a gyár 100%-ban megújuló energiaforrásokból fedezi majd a fogyasztását: napenergia-termeléssel, zöldáramvásárlással, eredetgaranciákkal és egyéb megoldásokkal, miközben a vállalat folyamatosan vizsgálja a további zöldenergiák felhasználásának lehetőségeit.” Vagyis: jelenleg még NINCS KONKRÉT TERV az energiaellátás biztosítására a napelemek 20-30%-a mellett. Mikorra tervezik a 100% zöldáram felhasználás megvalósítását? Már épül a gyár, nem kellett volna ezt már konkrétan megtervezni?
5. Legsúlyosabb problémák egyike: a víz. Milyen mennyiségű tisztított szennyvizet és tiszta vizet fognak a gyárak naponta felhasználni? Honnan fogják a vízmennyiséget biztosítani? Szép az a 90%/10%, de pontos számokat szeretnénk hallani, mert a százalékok mögött bármi lehet. Ez nagyon fontos kérdés, mert a Nyírség területe ma már erősen aszályérzékeny, és a talajvízszint süllyedése nagyon hasonló a Duna-Tisza-közi Homokhátságon a 80-as években tapasztalt jelenséghez, ami a jelenlegi aszályos állapotokat eredményezte. Ezt akarjuk a Nyírség területén is elérni? Ennek ellenére a napi friss vízigényről még mindig nincs semmi konkrét adat. A városi Naplóban pl. ezek jelentek meg: „A gyárak vízigényének egy jelentősebb részét, akár döntő többségét is ki lehet elégíteni újrahasznosítható vízzel (tovább tisztított városi tisztított szennyvízzel).” Semmi konkrétum. Arról sincs szó, hányszor forgatható vissza a tisztított szennyvíz? A leírások alapján ez nem zárt rendszer, vagyis folyamatos vízutánpótlást igényel a szennyvízen kívül. A kérdés továbbra is az: mennyi lesz a napi frissvíz igénye a gyárnak, illetve az Ipari Parknak?
6. A gyár szennyvíztisztítási technológiája ismert és ellenőrizhető-e, vagy titkos, és majd csak a működése lesz látható?
7. A hűtővízként felhasználni tervezett (szürke)vízzel mi fog történni? Elpárolog? Lehűtik és újra hasznosítják? Milyen veszélyes anyagok oldódhatnak bele, amik a levegőbe kerülhetnek a párolgás során?
8. Elegendő-e a II. szennyvíztisztító telepen képződő napi 5-6000 m³ tisztított víz a gyár(ak) vízigényének kielégítésére? Ha nem, honnét fogják fedezni a maradék vízigényt?
9. Mi fog történni az ipari vizek tisztítása során képződött szennyvíziszappal és/vagy a víztisztítás egyéb maradékaival ?

Társadalmi problémák: A fő kérdés számunkra az, hogy ha a gyárak letelepítésének egyik pozitívumaként hangsúlyozzák az új munkahelyek teremtését, akkor ez ki számára pozitív, ha a városban és környékén nincs elegendő szabad, megfelelő képzettségű munkaerő? Szerintünk ez nem a helyi lakosság számára pozitívum, hanem a külföldi munkavállalók számára. De mit tesz a város a vendégmunkások beilleszkedéséért azon kívül, hogy szálláshelyeket alakít ki? Az élő szervezet gyakran megbetegszik, az ember ilyenkor orvoshoz megy. Lesz elegendő orvos a városban? Átgondolták, hogy az eddig is hosszú várólistákat ez hogyan fogja befolyásolni? Hogyan hat a vendégmunkások kezelése a jelenleg is szűkös egészségügyre fordított pénzekre, vagyis miből fogja mindezt finanszírozni az ország, a város?

Készült-e átfogó pénzügyi számítás/tervezés azzal kapcsolatban, hogyha a külföldi gyáraknak adott állami támogatásokat a helyi közösségeknek, vállalkozóknak adták volna, az milyen fejlesztéseket eredményezhetett volna, és mennyi hazai munkavállalónak nyújtottak volna munkalehetőséget? Mi ilyen elemzéssel még nem találkoztunk. A hazai vállalkozók (és itt elsősorban a kisvállalkozókra gondolunk, nem a nagyvállalatokra!!!) támogatásával az adók, nyereségek is itthon maradnának, ami további fejlesztésekre lenne használható. Másrészt, ezek az összegek a hazai, képzetlen munkaerő fejlesztését is biztosíthatták volna. Amíg sok a képzetlen munkaerő, addig a közpénzekből kialakított új munkahelyek csak külföldi munkavállalókkal tölthetők be, akkor viszont mi a jelentőségük a magyarországi munkanélküliség csökkentésében? A megyei 23 685 álláskereső hány %-át fogják foglalkoztatni a gyárak, és mellette mennyi külföldi munkavállalóra lesz szükség?

A társadalmi felelősségvállalás keretében felajánlott támogatások és fejlesztések hatalmas nyereségre utalnak.

A Nyíregyházi Napló aug. 28-i cikke szerint a gyárak hosszú távra terveznek. Felmerül a kérdés, hogy vajon úgy, mint az Elektrolux, aki most kivonul, hátrahagyva az élettelen üzemi területet? Mi a garancia, hogy az új gyárak nem zárnak be az első nehézségek esetén?

 Összefoglalva: a városvezetés által kommunikált anyagokban szép, rózsás jövő rajzolódik ki, de nincs alátámasztva konkrét, hiteles számításokkal. Lehet, hogy vannak ilyenek, de ebben az esetben a városi polgárok előtt ezt erősen titkolják. Pedig higgyék el, a polgárok is jobban meggyőzhetőek lennének olyan hiteles információkkal ellátva, amilyenek alapján Önök a gyárépítések mellett döntöttek. Legalábbis reméljük, hogy megbízható számításokkal rendelkeznek a gyárak környezeti és társadalmi hatásaival kapcsolatban és erre alapozták a döntésüket.

Forrás: https://kaposvarmost.hu/magazin/egeszseg/2019/03/22/viz-vilagnapja-a-viz-szervezetunk-elteto-ereje.html