A Zöld Akciócsoportot gyakran éri olyan bírálat, hogy csak a rosszat láttatjuk, csak a hibákra hívjuk föl a figyelmet. Máskor azzal a véleménnyel lepnek meg, hogy a városháza propagandaoldala vagyunk.
Nem vagyunk tökéletesek. Ezúttal példát szeretnénk mutatni mind a jobb, mind a rosszabb megoldásokra ugyanabban a témakörben. Egyúttal rámutatnánk arra, hogy a sikert nem az elültetett fák számában érdemes mérni (ez saját magunkra is igaz!).
Íme a sztori: fasorok ültetése újonnan elkészült útszakaszok mentén. Elsőként következzék a biztató, jó példa!
 |
| Első éves fasor a 2019-ben átadott teljesen átalakított Rókabokri út mentén |
Ezen a helyen korábban egy keskeny, részben stabilizált földút volt, 2019-ben, ami helyett egy magas koronájú, széles, kétsávos utat létesítettek, aminek fő célja Nyíregyháza-Kertváros ipari forgalomtól való mentesítése volt. Tehát ez az útszakasz vezet Kertváros felől a Nyugati elkerülő út irányába. A fent látható útszakasz 2012-ben még így nézett ki:
 |
| A Rókabokri út iménti szakasza 2012. augusztus 29-én |
Nem csekély változás, de az tény, hogy az átadást követően azonnal újra telepítették a kétoldali fasort, mint az első képen látható, és a csekély rendelkezésre álló sáv ellenére a fák életképesnek mutatkoznak. Mindegyik fiatal fát 3 karó stabilizálja. Persze lehet hiányolni ezt-azt, de a lényeg, hogy jó reményünk van arra, ahogy hamarosan életképes fák fogják szegélyezni a Rókabokri utat.
És akkor sajnos jön a rossz példa.
A fenti útszakasz a Nyugati elkerülő útba csatlakozik, amelynek itteni szakaszát (nevezzük Istvánbokor melletti szakasznak) 2015-ben adták át. Még azon az őszön megkezdték a szegélyező fasor telepítését. Fontos adalék, hogy ehelyt több száz méteres szakaszon az utat 10 méternél szélesebb "kíméleti" sáv szegélyezi, azaz a fákat nem egy keskeny szalagsávba kellett ültetni, mint a Róókabokri-út esetén. Tehát öt évvel az átadás után a következőképpen illusztrálhatjuk a fasort:
 |
| A nyugati elkerülő út "fasora" egy szakaszon Istvánbokornál 5 évvel az útszakasz átadása után |
A fotó nem a legrosszabb, hanem mondjuk úgy, az "átlagos" szakaszt mutatja be. Tehát 5 évvel a telepítés után a fácskák mindössze 1-1 karóval megsegítve méteres gyomkórótengerben (zömében betyárkóró - Conyza canadensis) küzdenek. Érzékenyebbek ne kövessék tudósításunkat!
 |
| A nyugati elkerülő út "fasora" egy szakaszon Istvánbokornál 5 évvel az útszakasz átadása után |
Nyilván olyan szakemberek felügyelték a telepítést, akiknek rosszul esne, ha elmagyaráznánk, hogy miért szükséges 3 karóval stabilizálni a facsemetéket. No de legyünk tárgyszerűbbek. Adott esetben előfordulhat, hogy egy-egy telepítés nem sikeres. A 2015-ös telepítés éve például rettentő aszályos volt. Sajnos ennyi veszteség mindig van. No de aztán eltelt újabb 5 esztendő. A kidöglött fák helyén újabb, és újabb pótlások történtek. Persze nem azon múlott a lényeg, hogy vagy 1 karó került a csemeték köré. De valamit jelez, Valamint az ápolás színvonalát jelzi az is, amiről ez a 2019 augusztus 19-én készült fotó is tanúskodik:
 |
| A nyugati elkerülő út "fasorának" egy szakasza Istvánbokornál 2019 augusztusában |
Hát na. 2021-ben ott tartunk, hogy a "fasorban" némelyik egyéves gyomnövény nagyobb magasságot ér el, mint a fák. A következő fotón a legnagyobb termetű növény nem fa, hanem egy laboda (Atriplex) faj 2 méter körüli kórója.
 |
| A nyugati elkerülő út "fasora" egy szakaszon Istvánbokornál 5 évvel az útszakasz átadása után |
Ahogy a területet régóta ismerőktől tudjuk, a Nyugati elkerülő - negatív példaként - ismertetett szakaszán az elmúlt 6 évben, azaz az útszakasz átadása után évről évre ismétlődött a telepített fák pusztulása, majd újabbak telepítése. Az ápolásra olykor-olykor sor került, de az egész érintett sáv többnyire gyomos, elhanyagolt volt. Mennyi érték, mennyi előnevelt fa ment veszendőbe? Mennyi káros anyagot szűrtek volna ki, mennyi szén-dioxidot kötöttek volna meg, mennyivel kevesebb parlagfű-pollen jutott volna a levegőbe, ha lelkiismeretes lett volna az ápolás?
Egyre gyakrabban halljuk a szlogent: M I N D E N F A SZ Á M Í T
Legyen mindannyiunk számára tanulság: nem elég elültetni a fákat: az szakszerűen kell tervezni, és az utógondozás talán még fontosabb, mint az ültetés. Az ültetéssel ellentétben a gondozásról ritkán készülnek PR-fotók. Az ültetett fákkal szemben a kipusztultakat senki sem számolja.
Bár a rosszat hosszabban részleteztük, örülünk, hogy kedvező példát is bemutathattunk.
