A júliusi megalakulás után 2021 augusztus 31-én tartotta első „rendes” ülését a nyíregyházi Környezetvédelmi Kerekasztal. Ha valaki esetleg lemaradt arról, hogy ez micsoda, saját szavainkkal úgy foglalhatjuk össze, hogy egy olyan fórum, ahol érdemben és őszintén beszélhetnek egymással a város környezetvédelmi problémáiról és azok megoldási lehetőségeiről civilek, a hivatalos és a természeti tőkével gazdálkodó szervek, a város vezetésében részt vevők, a tudomány képviselői. A Kerekasztal létrejöttében nagy szerep volt a másfél éve létrejött Zöld Akciócsoport sok szálon futó „mozgolódásának”, és örömmel vettük, hogy a hivatalos levelek küldözgetése, sajtóban történő megszólalások, kommentfolyamok, egy helyben topogó együttműködési kezdeményezések után a városvezetésben is van, aki úgy látja: sokkal hasznosabb, ha egymással szembenézve, egy asztalhoz ülve keresünk utakat az egyre fojtogatóbb környezeti- és klímaválságból, itt helyben is. Minden kezdet nehéz, de talán éppen ezek a lépések a legizgalmasabbak. Elhatároztuk, hogy az ülésekről – saját szubjektív szemüvegünkön keresztül – beszámolunk rendszeresen a blogon is. Íme, az első:

A nyíregyházi Környezetvédelmi Kerekasztalt augusztus 31-i ülése a Városháza könyvtárszobájában volt, és az első benyomás, hogy alig fértünk el. Az alapító ülésen megjelenthez képest több szervezet is eljött, és mint később kiderült, nem hiába. Apró ügyrendi kérdéseken túl máris belecsaptunk a lecsóba: azokba a napirendi pontokba, amelyet az ülést megelőzően a tagok javasoltak. Íme:

1. Napirendi pont a használt háztartási sütőolaj és zsiradék visszagyűjtésével kapcsolatos „Cseppet sem” program kálváriája volt. A Zöld Akciócsoport hónapok óta szorgalmazza, hogy Városunk is csatlakozzon ahhoz, az immár országos lefedettségű begyűjtőhálózathoz, ahol a lakosok elhelyezhetik a háztartásban keletkező használt sütőolajat (ami egyébként a környezetbe, különösen a talajba és a vízbe kerülve veszélyes hulladék!). Így a potenciálisan ártalmas használt sütőolaj sorsa szakszerű ártalmatlanítás és másodlagos felhasználás, amiből a programban résztvevők zöld célokra fordítható bevételre is szert tehetnek. A megyében már 30 település csatlakozott a programhoz (illetve a szomszédvárak: Debrecen, Miskolc is). A kezdeményezés a nyíregyházi lakosság részéről nagyon jó fogadtatásra talált (több gyűjtőpont is létesült), de a területileg illetékes közszolgáltatóval (Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft) és a városvezetéssel eddig nem sikerült dűlőre jutni. A kerekasztal ülésén többen és több oldalról pozitívan nyilatkoztak a programról, néhány félreértést is sikerült tisztázni és remélhetőleg végleg sikerült elhárítani az akadályokat az elől, hogy megszülessen az együttműködés. Azaz nemsokára széles körben lehetővé válik, hogy a nyíregyháziak zöld módon szabaduljanak meg a használt sütőolajtól.
2. Napirendi pont volt Nyíregyháza Klímastratégiája. Ha nem sokat hallottak róla, nincsenek egyedül. A Zöld Akciócsoport is lényegében augusztusban értesült arról, hogy „Nyíregyháza Megyei Jogú Város klímastratégiája a 2021-2050 közötti időszakra” címen kidolgozásra került egy dokumentum, amelyet – kevesebb, mint két hetes határidővel – lakossági véleményezésre bocsátottak. (ld: https://www.nyiregyhaza.hu/post/klimastrategia-kidolgozasa-es-a-klimatudatossagot-erosito-szemleletformalas-nyiregyhazan-2021-08-03). A Nyíregyházi Egyetem szakértői által jegyzett stratégiai dokumentumot mind a Zöld Akciócsoport, mind az E-misszió Egyesület véleményezte, és meglátásuk szerint a téma jóval nagyobb nyilvánosságot, alaposabb előkészítést érdemelt volna. Az írásbeli véleményben és a kerekasztal ülésén is szóvá tették az elkészült anyag egyenetlen színvonalát, és azt, hogy nem derül ki pontosan, mi a célja, mi a tétje, ki a címzettje a stratégiának (magyarán: asztalfiókba kerülő írott malaszt lesz, vagy ténylegesen arra szolgál, hogy komolyan szembenézzünk az előttünk álló klímakihívásoknak). Igazán egyértelmű választ nem kaptunk aggályainkra, de a klímastratégia véglegesítése (mint kiderült ez már így is késésben van), majd későbbi felülvizsgálata kapcsán számítanak az együttműködésre.
3. Napirendi pont a levegőtisztaság kérdése volt, amit a Zöld Akciócsoport a fűtési szezon kezdete, valamint a autóforgalmi dugók szeptemberi újraindulása miatt javasolt aktuális témának. Hasznos tájékoztatást kaptunk a környezetvédelemért felelős hatóság képviselőjétől a légszennyezési esetekkel kapcsolatos fellépésről (leginkább annak nehézségeiről), illetve a megtudtuk, hogy egy jelenleg futó projekt keretében a Város is tervezi a levegőtisztasági mérőállomások számának (most: 1 darab van, a Széna téren) növelését. Ez utóbbi ügyben a civil aktivitás a jelek szerint nagyobb léptekkel halad előre, a „Ne Füstölj” csoport alapítója tájékoztatott arról, hogy önkéntes mérőhálózat keretében a városban már tucatnyi mérőállomás szolgáltat adatokat a város különböző részeiről, és az ezzel kapcsolatos informatikai fejlesztés is folyik. Pozitív példaként értékeltük a kerti hulladék égetésének 2020-as betiltását – ha még emlékszünk, Nyíregyháza az országos szabályozást megelőzve, saját hatáskörében tiltotta be ezt a súlyos légyszennyező tevékenységet – , amit lakosság egy része kezdetben kedvezőtlenül fogadott, de mostanra bebizonyosodott, hogy működik. Hasonló határozott lépéseket szorgalmaztunk a gépjárművek járó motorral történő várakozásával szemben való fellépés terén; különösen óvodák, egészségügyi és oktatási intézmények környékén. Sok szó esett arról, hogy vajon a szemléletformálás (és ennek milyen formái), vagy a hatósági tiltás (és egyáltalán: ennek mik a lehetőségei) hatékonyabb, konkrét konklúzióra nem sikerült jutni. A témát a Kerekasztal következő ülésén folytatjuk!
4. Napirendi pont a „tűzijáték” témája volt, amelyet környezetvédelmi és állatvédelmi problémák miatt egyre több város mellőz, illetve betilt hazánkban és világszerte is. Az Állatbarát Alapítvány képviselője elmondta, hogy a nagyobb rendezvényeket kísérő tűzijátékok utáni napokban óriási munkát ad nekik az erős fény- és hanghatástól megriadt állatok begyűjtése és utógondozása. A Zöld Akciócsoport is azt az álláspontot képviselte, hogy Nyíregyháza is csatlakozhatna a tűzijátékmentes városokhoz, mert az állatvédelmi problémák mellett a légszennyezés is komoly aggályokat vet fel. Kissé meglepve tapasztaltuk, hogy számosan a kerekasztalban résztvevők közül sem érzik/értik a problémát, és a tűzijátékkal kapcsolatos szubjektív élményeik a meghatározóak. Igazából nem támadt az a benyomásunk, hogy ebben a kérdésben bármire is jutott volna a kerekasztal.
5. Egyebek. Örömmel hallottuk a Diákpolgármester beszámolóját önkéntes szemétszedési akciójukról, amelynek során a város egy nem is különösebben szemetes részéről szedtek össze pár óra alatt meghökkenően sok eldobott hulladékot.
6. Szóvá tettük a Kerekasztalra utaló sajtónyilatkozatok ügyének rendezetlenségét (ki és hogyan nyilatkozhat a Környezetvédelmi Kerekasztal nevében, ld. a legutóbbi problémát: https://zoldakciocsoport.blog.hu/2021/08/02/egy_sostoi_egyeztetesrol_ami_a_mediaban_megjelent_es_ami_tortent) – erre majd a következő ülésen fogunk megoldást keresni.

Általános benyomásként elmondhatjuk az első ülésről, hogy meglehetősen sűrű, eléggé kaotikus volt, már most látszik, hogy rengeteg az egymásba fonódó téma és probléma. Természetesen nem volt elvárható, hogy az első ülés világos irányvonalakat vázol fel, és operatív döntéseket készít elő, hiszen még szoknunk kell ezt a fórumot. Mindenképpen szükségesnek látszik a Kerekasztal munkájának finomítása: szakmai csoportok létrehozása, a napirendek témájának strukturált előkészítése, illetve azt, hogy konkrét megoldásokat tudjon szülni a fórum - de bízunk benne, hogy néhány hónap alatt ebben előre tudunk lépni. Elsőre tehát örülünk annak, hogy van városunkban egy olyan lehetőség, ahol őszintén tudunk tárgyalni a környezetvédelem kérdéseiről, és köszönjük a lehetőséget!

A következő ülés időpontja szeptember 15.

(A szubjektív beszámolót a Zöld Akciócsoportnak és az E-misszió Egyesületnek a Környezetvédelmi Kerekasztal ülésén részt vett delegáltjai készítették).