A cigaretta káros hatásairól számtalanszor cikkezik a sajtó, rengeteg szemléletformáló kampány hívja fel a figyelmet annak egészségkárosító hatására és a másodlagos szenvedőkre, a passzív dohányosokra is. Van azonban emellett egy olyan káros hatás is, melytől nemcsak a dohányosok környezetében tartózkodók, de a bolygó minden élőlénye szenved. A szennyezés ugyanis nem ér véget a füstöléssel, a dohányosok rossz beidegződésével a csikkek eldobálásával folytatódik a környezet károsítása. A csikkekből kioldódó toxikus anyagok a talajt és az élő vizeket egyaránt szennyezik, ám ezt a hatást, mivel nem szemtől szemben tapasztaljuk, mint az arcunkba fújt füstöt, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. A csikkek több, nehezen, vagy egyáltalán nem lebomló anyagot tartalmaznak, a közhiedelemmel ellentétben a füstszűrő pedig nem papír, hanem műanyag. Ha mindez nem lenne elég ok a csikkek ővatos kezelésére, jó ha tudjuk, hogy mintegy 4000 féle vegyianyag oldódik ki a talajba, vizekbe jutott csikkekből a arzéntól a hidrogén-cianidig. A világszerte évente elfogyasztott 6 billió (6,000,000,000,000) cigarettából közel 3 millió csikk jut az óceánokba évente. De maradjunk helyben, hisz itt sem bíztatóbb a helyzet csikk-fronton.

Akciócsoportun a Csikkmentes február kezdeményezéshez csatlakozva számos programot valósított meg annak érdekében, hogy csökkenjen a természetbe jutó cigaretta maradványok mennyisége, de a harc túlzás nélkül, szinte reménytelen. Az átlagos dohányosok kultúrájába nem tartozik bele annak ismerete, hogyan szennyezi a talajt, talajvizet és az élő vizeket szenvedélyük, így egy-egy önkéntesek által megtisztított zöld felület szinte órák alatt telik meg újra a csikkek százaival. Számos esetben kezdeményeztük csikkszedő portyánk, vagy a csikkszelence kihelyező körutaink során beszélgetést dohányosokkal szokásaikról, a csikkek kezeléséről. Ezek között a beszélgetések között bukkant fel rendre a csapadékvíz gyűjtőbe dobálás, mint megszokott gyakorlat.

Aktivistáink utánajártak, vajon milyen utat jár be az így - szem elől- eltüntetett szennyezőanyag. Azt kell mondanunk, hogy ez az eljárás bármely másiknál károsabb lehet. Dicső Pétertől, a NyírVV osztályvezetőjétől arról érdeklődtünk, okoz-e problémát a csapadékvíz hálózatban, például dugulás formájában a nagy mennyiségű cigaretta csikk a csatornarendszer szűrőinél, hová kerül és hogyan kezelik a csapadékvizet az illetékes szakemberek. Íme az írásban feltett kérdéseink és Dicső Péter közterület-ellátási igazgató úr válaszai:

Z.A.: A Nyíregyháza MJV csapadékvíz hálózatába jutott csapadékvíz hová kerül elvezetésre? Igaz-e,
hogy elsődleges vízgyűjtő az Igrice csatorna?

D.P.: Elsődleges vízgyűjtő a város területén az Igrice, de mellette hasonlóan fontos a kertvárosi VIII/2-es csatorna, ami az Érpataki főfolyásba csatlakozik, illetve a Csalóközi csatorna is. Területileg is fontos kiemelni, hogy a város minden területén találhatóak kisebb-nagyobb csatornák, így mindig a legközelebbi csatornába van a zárt rendszer bevezetve.

Z.A.: Végeznek-e a nyíregyházi csapadékvíz-rendszeren belül szűrést, vannak-e kihelyezett szűrők,
vagy beépített szűrők a rendszerben, a cigaretta csikkekből kioldódott toxikus anyagokat felfogja-e valamilyen berendezés?

D.P.: Külön szűrők nem kerültek beépítésre, viszont a legtöbb víznyelő akna ülepítős, így effektíve nem kerül be a főfolyásokba számottevő hulladék, mert az aknák alján marad, melyeket Társaságunk folyamatosan tisztít.

Z.A.: Ha igen, ezeknek tisztítása milyen gyakorisággal történik, okoz-e extra kiadásokat, plusz feladatokat a Nyírvv munkatársainak?

D.P.: Ütemezett mosatási tervünk van minden évben, de ha bármilyen lakossági jelzés, illetve saját megfigyelés következtében tapasztalunk eldugult csapadékvíz hálózatot, akkor azt a leghamarabbi határidőn belül elhárítjuk.

(Cikkünk végén részletesebb információt is megosztunk, melyet Dicső Péter közterület-ellátási igazgató úr osztott meg akciócsoportunkkal a város csapadékvízhálózatával kapcsolatban.*)

A dohányosok tehát megnyugodhatnak, a csatornába dobott csikk valóban eltűnik a szem elől, de biztosan nem örülnek a hírnek, hogy csikkeikből kioldódó toxikus anyagon jó eséllyel jutnak az élő vízben valamelyik élőlény emésztőrendszerébe. Rossz hír az is a környezet iránt felelősséget érzők számára, hogy az Igrice védett természetvédelmi terület, így egy-egy dohányos, a csapadékvíz gyűjtőbe dobott csikkel, még ha az az ülepítők miatt nem is kerül közvetlenül egy természetvédelmi területre, a belőle kioldódott mérgező anyagokkal szennyezi azt.

Összefoglalva tehát, a dohányzás egy kellemetlen, rossz szokás, mellyel azon túl, hogy a szenvedélynek hódoló magát mérgezi, közvetlenül szennyezi az élővilágot is. Írásunk végén hangsúlyozzuk: Nyíregyházán nem rendelkezik a csapadékvíz elvezető hálózat szűrőkkel, amit a csatornába, vagy közelébe dobunk, annak kioldódott mérgező anyagai akadálymentesen jutnak az élő vizeinkbe.

Figyelmeztessük erre dohányos ismerőseinket a természet védelme érdekében!

Utószó

Önkéntesein a Csikkmentes február utolsó hétvégéjén a Bocskai utca egy 100 méteres szakaszát tisztították meg a csikkektől. Több szelencét kihelyeztek, melyek pillanatok alatt teltek meg hulladékkal. Mindez azt bizonyítja, hogy a probléma egyik forrása nem kizárólag a rossz beidegződés, hanem a szelencék hiánya a dohányosok által sűrűn látogatott köztereken.

*Társaságunk a város területén az alábbi csapadékvízzel kapcsolatos létesítményeket üzemelteti:

Zárt csapadékcsatorna üzemeltetése, karbantartása, tisztítása