Újra és újra szembesülünk a kérdéssel, amikor valami ügy kapcsán a problémás ügy felelőse lakossági, civil ellenvéleménnyel találkozik: „Hol voltak akkor a zöldek, hol voltak a civil ekkor meg akkor, amikor ez és ez történt?”

Hát na, ez a helyzet hazánkban már jó ideje: amikor valaki meglepve tapasztalja, hogy emberek, csak úgy, a lakosságból ellenvéleményt nyilvánítanak (mondjuk „zöld” megközelítésből), azt hiszi valaki direkt kipécézte őt, valami ellenérdekelt oldal, vagy mit finomkodjuk, hisz nyilvánvaló: a „politikai ellenfél”.

Magyarországon néhány évtizede ez sajnos egy általános reflex. Nem is foglalkoznánk vele, ha ez a jelenség nem nőtt volna olyan mértékűvé, hogy szinte megfojt minden ésszerű, értékalapú, közérdekű megszólalást.

Tehát íme: néhány eset az ezredforduló utánról, amikor a „zöldek”, a „civilek” – pontosabban: a felelős polgári akarat – megnyilvánult Nyíregyháza és környéke néhány kényes és csúnya ügye kapcsán. Előtte azonban még pár gondolat: a zöld civilek sokkal jobban szeretnek együttműködni, tárgyalni, érvelni, építeni és előremozdítani, mint tiltakozni, demonstrálni. Százszor hatékonyabb az érdekelt felekkel összefogni, az ügyekbe már időben bevonódva, elkerülve a durva konfliktusokat, értelmes vitákban jó irányba terelni a változásokat, mint harcolni, küszködni, jogi vitákban paragrafusok között elveszni, utolsó szalmaszálakat keresni. Sajnos az utóbbiakkal könnyebb bekerülni a médiába. Ezért hát – bár szívesebben mesélnénk arról, hogyan segítettek a civilek beindítani városunkban a veszélyes hulladékgyűjtést, megrendezni a legelső autómentes napokat, védett területeket létrehozni, megalapítani a hulladék-kommandót – most a nagy nyilvánosságot kapott ”botrányos” harcokból mutatunk egy kis szubjektív összefoglalót.

2006-2007: Így veszett el városunk legkiválóbb nyárfája

Nyíregyháza egyik zöld területére, a volt SZÉSE-pályára nagyáruházakat álmodtak meg a felelős vezetők, nagy parkolókkal. A bökkenő elsősorban az volt, hogy a tervezett OBI barkácsáruház tervezett parkolója helyén állt egy hatalmas fehér nyárfa, amely ráadásul mint egyedileg (az önkormányzat által védetté nyilvánított) védett fa, természetvédelmi oltalmat évezett. Mi a kézenfekvő megoldás: a város kezdeményezte a fa védettségének megszüntetését, magas korából adódó balesetveszélyes állapotára hivatkozva. 2006 tavaszán, a Városüzemeltetési Bizottság ülésén született volna meg az előterjesztés, de a bizottság külső – civil – tagjának határozott fellépésére a döntést elhalasztva sor került a fa egészségi állapotának szakszerű felmérésére. A Nyugat-Magyarországi Egyetem szakértője által készített felmérés során nem csak az derült ki, hogy a fa egészséges, statikailag stabil, hanem az is, hogy ő hazánk 22-ik legnagyobb méretű nyárfája, és várostörténeti emlék is: utolsó megmaradt tagja az egykori bajnokcsapat emlékére ültetett 11 tagú facsoportnak. A nyíregyházi civilek ezzel párhuzamosan széles körű kampányba kezdtek a fa megmaradásáért. Jóhiszemű naivitással kezdeményezték a tervezett épületek és parkoló áttervezését, írtak az OBI hazai és németországi vezetőségének, jogi eljárást helyeztek kilátásba a fa védettségének feloldása estén. A beruházó mindeközben több száz facsemete telepítését és közpark kialakítását helyezte kilátásba kompenzáció gyanánt. A Kelet-Magyarország megyei napilap (híven közszolgálati hivatásához) is megszavaztatta olvasóit, akiknek 95,2 %-a a fa megmentése mellett foglalt állást). A szakértői vélemény, a jogszabályok, és a civil kampány eredményeként 2006 közepére látszólag a józan „zöld” ész nyert: A Kelet-Magyarország 2006. június 10-i számában idézte a polgármester, Csabai Lászlóné levelét, melyben többek között ezeket a mondatokat írta: „ […] a Városüzemeltetési Bizottság és a főkertész nem adott hozzájárulást a védettség feloldásához. […] Giba Tamás alpolgármester már nyilatkozott arról, hogy az épületet a beruházó áttervezteti”.

Ezeknek a híreknek a hallatán mindannyian nyugodtan hátradőltünk. Végre egy olyan vita, amelyben civilizált jogi eszközökkel, a közvélemény figyelembe vételével elfogadható megoldás született. Sajnos tévedtünk. 2007. február 5-én a Közterület Felügyelet járőrei két személyt értek tetten, amint láncfűrésszel megpróbálták kivágni a nyárfát. A tettesek sajnos olyan komoly sebeket ejtettek a fán, hogy kivágását (és a védettség feloldását) pár napon belül elrendelték. A kivágás - figyelembe véve a fa súlyosan sérült állapotát - ekkor már szakmailag megalapozott volt.

Az E-misszió Egyesület 2007. február 6-án rendőrségi feljelentést tett a fa megrongálásával kapcsolatban és 21-én levelet intéztünk az OBI áruházlánc magyarországi és központi (németországi) vezetőségéhez. Ebben a civilek arra kérték őket, hogy ítéljék el a bűncselekményt, határolódjanak el tőle, és jóhiszeműségük bizonyítására a védett fa helyén alakítsanak ki emlékhelyet, ültessenek el egy azonos fajú csemetét. Választ egyedül a magyarországi vezetés adott, de érdemben nem reagált a felvetésekre. A civilek ekkor még komolyan azt gondolták, hogy egy olyan vállalat, amely kommunikációjában környezettudatosnak, természetvédőnek hirdeti magát, hajlandó saját érdekében is megtenni egy ilyen gesztust. A mozgolódás a beruházók figyelmét is felkelthette, mert március elején megbeszélést kezdeményezett a terület tulajdonosa, az építtető GALBOR Ingatlanforgalmazó Kft az E-misszió Egyesülettel. Látványos terveket ismertettek (hány fa, micsoda sportpálya és park lesz kialakítva a környéken) – amiből később SEMMI nem valósult meg. Érdekes módon ők közölték, hogy a sajtóban megjelent nyilatkozatok ellenére semmiféle lépés nem történt az épületek áttervezésére. A civilek ragaszkodtak ahhoz, hogy a fa helyén emlékhelyet alakítsanak ki, egy ugyanazon fajú fa elültetésével, és a felelősségvállalást elismerő felirat elhelyezésével: „Az áruház helyén, nem messze ettől a ponttól egy hozzávetőleg 80 éves, helyi védettséget élvező fehérnyár állt. A fát a beruházás elindulása előtt tettesek megcsonkították, életképtelenné tették. Az OBI vezetősége sajnálatát fejezi ki a barbár természetkárosítás miatt, és mint a beruházás tulajdonképpeni megbízója, elismeri felelősségét, ugyanis mulasztásával hozzájárult, hogy ezt a természeti értéket nem sikerült megőrizni.” Ez, mint tudjuk, nem történt meg.

Relikvia értékű információ a helyi sajtóból. (A fiatalabbak kedvéért, az aktuális városi arculatot nyírja ki épp az OBI hód egy láncfűrésszel, alatta az akkori városi szlogen "A nyíregyházi fák velünk élnek" átértelmezése.)

A rendőrségi eljárást aztán 2007. május 29-én bűncselekmény hiányában megszüntették, s áttették az ügyet az illetékes szabálysértési hatósághoz (ez az önkormányzati jegyző). A nyomozás során egyébként az elkövető megnevezett egy felbujtót - egy, a beruházásban érdekelt építési vállalkozót -, aki azért bízta meg a fa kivágásával, mert amiatt nem tud a területen építkezni. A szembesítés aztán eredménytelen lett, így nem derült ki, meddig vezetnek a szálak. Hogy miként zárult a szabálysértési eljárás? A hatósági iroda ügyintézője csak annyit árult el, hogy a nyárfa „megrongálása” kapcsán egy személyre szabtak ki pénzbírságot, melynek összege minimálisan 2000, maximálisan 30.000 forint.

Az áruház 2007. december 6-án megnyílt. A helyi civilek rövid demonstrációval tiltakoztak. Az áruház azóta működik.

Tanulság: Civil oldalról ez az ügy rendkívül aláásta a politikai vezetők és a „multik” iránti bizalmat. A rengeteg beleölt munka és energia, a kompromisszumos megoldás illúzióját követő keserves kiábrándulás, és az, hogy a felelősök megúszták egyrészt nagyon frusztráló volt a zöldek számára – másrészt viszont a tényszerű sajtónyilvánosság révén a lakosság is pontosan átélte és látta, hogy kinek az oldalán van az igazság.

(Dr Szigetvári Csaba)

Az E-misszió Egyesület korabeli beszámolóját megtalálja a linken:
https://www.e-misszio.hu/dok/suvolto/Suvolto_2008_01.pdf?fbclid=IwAR25yVBokf7DDzDEUlE7gGSbLyaGTwNs3qtE2krHQa_YTL2r9XG3ddYER-k

A Zöld Akciócsoport 2020. szeptember 17-dikén lakossági tájékoztató eseményt szervezett a Sóstógyógyfürdőre tervezett, "szökőkutas" beruházás néven közszájon forgó fejlesztéssel kapcsolatban. Az esemény előtt online szavazás keretében kérték a lakosság véleményét arról, mely kérdésekre szeretnének leginkább válaszokat kapni. Ezekre a kérdésekre városunk kabinetvezetője hozta meg a válaszokat, melyekre teljes terjedelmükben a fórumon nem nyílt lehetőség kitérni.

Az alábbi linken azonban elérhető a szakemberek válaszaiból készült dokumentum, melyet Kósa Árpád kabinetvezető osztott meg velünk. Részvételét a fórumon és a tájékoztatást köszönjük.

https://drive.google.com/file/d/1-ZL8dlImrJM8HBHqgkCpiAldqC2fweGn/view?usp=sharing

Lakossági fórumot szervezett a Zöld Akciócsoport Nyíregyházán 2020. szeptember 17-dikén, melynek témája a Sóstógyógyfürdőre tervezett nagyszabású turisztikai fejlesztés volt. A projekt szakembereit és a városházát Kósa Árpád kabinetvezető képviselte, aki egyedüliként fogadta el a szervezők meghívását.

A rendezvény hatékonyságát, informatív jellegét erősítendő, a Zöld Akciócsoport önkéntesei előzetes, online felmérést indítottak arról, milyen konkrét kérdésekre szeretnének válaszokat kapni az itt élők. A kérdéseket előre megküldték a meghívottaknak, így Kósa kabinetvezető úr egy terjedelmes listával érkezett, melyet kollégái állítottak össze.

A rendezvényen a járvány okozta speciális helyzet ellenére közel negyvenen jelentek meg mindazon városlakók közül, akik aggódva figyelik a beruházás alakulását Sóstón.

A 12 kérdésből álló lista gazdasági, ökológiai és városképi kérdéseket egyaránt érintett. A meghívott városatya bevezetőjében elmondta, a megjelenésével bőven meghaladta a tájékoztatási kötelezettségét a város, de üdvösnek tartja, hogy a “zöldekkel” elindult egyfajta egyeztetés. Hosszasan méltatta a város zöld fejlesztéseit és újra elhangzott az a kijelentés is, mely szerint hosszú ideje ez a legzöldebb városvezetés. A rövid felvezetőjében elmondta azt is, hogy a Zöld Akciócsoport kérdéseire a városháza érintett szakemberei adtak részletes választ, melyet mind papír alapon, mind elektronikusan a rendelkezésünkre bocsát, hogy közzé tehessük blogunkon.

Kósa Árpád válaszaiból megtudhattuk, a projekt célja egy olyan központi tér kialakítása Sóstón, mely a város szerint hiányzik a városrészből, és amely lehetővé teszi, hogy gyülekező helye legyen turistáknak, helyieknek, a tóhoz érkezőknek. A kialakított központi tér impozáns része lenne a városrésznek az oda tervezett 500 négyzetméternyi vízfelületű látványszökőkúttal.

A városképi arculati kézikönyvvel kapcsolatos kérdés nyomán Kósa Árpád elmondta, 2017-ben indult az egyeztetés, melybe több csatornán keresztül kívánták bevonni a városlakókat. Számadatokkal alátámasztva ismertette, mely csatornán hány hozzászólás érkezett. Az eseményt levezető moderátor itt sajnálatát fejezte ki, hogy erről az egyeztetésről, annak lehetőségéről nem indított a szökőkutas beruházáséhoz hasonló masszív média és óriásplakát kampányt a város, így nem sokan hallhattak róla, nem sokan fejthették ki véleményüket.

A kérdések nyomán megtudhattuk, a szökőkúttal kapcsolatban semmiféle hatástanulmány nem készült arra nézve, milyen zajhatással lesz, milyen hatást gyakorol a ligetre, mint élőhelyre, milyen következményekkel jár a közművek kiépítése a zöld felületekre. A kabinetvezető elmondta, nem végeztek semmilyen előzetes hatásmérést, mert nem írja elő semmi, minden a jogszabályoknak megfelelően fog zajlani. A kommunikációjukban gyakran elhangzó vendégéjszakát növelő hatást szintén nem mérték sehogy, szakembereik szerint ez nem is mérhető. Arra, hogy miért éppen ez a nem megalapozott kijelentés a kommunikáció vezérmondata, nem kaptunk választ.

A kabinet vezetője elmondta, a város számos újabb attrakció megépítésében lát fantáziát a zenepavilontól a rendezvényházon át a sportlétesítményekig, vendéglátó helyekig. Számos olyan terület van- mondta Kósa- mely “kiabál” a fejlesztésért. A város nem érzi azt, hogy Sóstó megtelt volna, sőt, rengeteg kiaknázatlan területet lát, arra pedig, hogy az ott élőknek teher a rengeteg turista jelenléte, külföldi példákat hozott. Elmondta, Firenze és Velence lakóinak is lehetne szava a turisták tömegeiről, de a turizmus jelentős bevételi forrása a városnak.

Mindezek mellett megtudhatták az eseményen résztvevők, hogy a kaotikus parkolásI helyzet felszámolása, a tömegközlekedés zöldítése, a kisvonat újraindítása mind napirenden vannak a városházán, ahogyan a légszennyezettség kérdése is.

Az éppen zajló közbeszerzési eljárás miatt konkrét számok ismertetését elhárította Kósa Árpád, majd arról is beszélt, hogy szintén a közbeszerzés miatt nem tud még arányokról sem beszélni. Az arányokra vonatkozó kérdésünkre ugyanakkor elmondta azt is, hogy kollégáival egyeztetve megállapították, hogy lehetetlen eldönteni egy fejlesztés során, vajon egy projektelem az ott élők életminőségét javítja-e, vagy pusztán turisztika attrakcióként értelmezhető, de igazából ezt nem is akarják így elemezni.

Bár az esemény struktúrájából adódóan nem adott teret a felszólalásokra, pár jelenlévő mégis nehezen uralkodott feszítő kíváncsiságán, így releváns kérdések és hozzászólások a helyszínen is elhangzottak.

Ilyen volt egy sóstói lakos kérdése is, mely arra irányult, hogyan lehetséges figyelmen kívül hagyni több mint ezer városlakó véleményét, mely szám reprezentatívnak is mondható. Utalt arra is, hogy ezek az emberek szavazó polgárok, akik kinyilvánították nemtetszésüket a szökőkúttal kapcsolatosan, így ez kockázatot jelenthet a jövőben a jelenlegi vezetés megítélésében a választásokkor. A képviseleti demokrácia működésére is utalt hozzászólásában, hiányolta a polgármester és Sóstó képviselőjének jelenlétét is. Kósa Árpád azt mondta, az említett kérdőívvel kapcsolatban -melynek összegzését aktivistánk ismertette a találkozó elején- nem kíván nyilatkozni, mert ha elmondaná a város ezzel kapcsolatos véleményét az konfliktushoz vezetne, így csak annyi fűzne hozzá, a város tudomásul vette ezt az összegzést. Hozzátette, a város lakóira jellemző, ha először elleneznek is egy fejlesztést, később nagyon megkedvelik azt. Itt is ez lesz a helyzet, szerinte a lakosság 95%-ának biztosn tetszeni fog.
Hozzászólt az ellenzék egy képviselője, aki elmondta, aláírásgyűjtő kampányukban nevét, személyes adatait vállalva szintén több, mint ezer nyíregyházi tiltakozik a szökőkút megvalósulása ellen és a kampány még tart.

A város hivatalos kommunikációjában elhangzott zöld felület-növekedés a parkolóhelyek átszervezésével jön létre a szakemberek számításai szerint és a korábbi főkertészi nyilatkozatban elhangzottakkal ellentétben nem 60-80, hanem 101 facsemete elültetését tervezi a város. Egy e ponton felszólalt városlakó hozzászólásában a város, facsemeték gondozásával, szakszerűtlen ültetési módszerével kapcsolatos véleményének adott hangot. Kósa Árpád válaszában elmondta, ez a polgármester úrnak is feltűnt, kiemelt feladatként adta meg a NyírVV munkatársainak az elültetett facsemeték gonodozását.

Az egyik kétségtelenül legérdekesebb válasz a szökőkút ökológiai értelemben vett hasznosságára utaló kérdésre érkezett a szakemberektől, ami sokat elárul hozzáállásukról a környezetvédelmi témákhoz. A kérdésben arra voltunk kíváncsiak, szól-e érv a szökőkút mellett ökológiai értelemben. Erre Kósa Árpád azt mondta, nem, de ellene sem. A moderátor a rendezvény jellegére utalt és azt mondta, erre csak időhiány miatt és a szerepéből adódóan nem reagálhat, de annyit mindenképp szeretne elmondani, hogy ökológiai értelemben vett ellenérv nagyon sok van.

A fenntarthatóságra vonatkozó kérdésre Podlovics Roland egy a kút vízfelhasználására vonatkozó választ küldött a kabinetvezetővel, mely műszaki leírásba ágyazva arról adott információt, hogy a kút nem az ivóvíz hálózatról működik.

A beszélgetés során számos szubjektív meglátást is kaphattunk Kósa Árpádtól, mint nyíregyházitól és megtudhattuk a városháza hivatalos állásfoglalását is a projekttel kapcsolatban, de összességében nem került közelebb egymáshoz a két fél álláspontja. A rendezvény végén papír alapon sajnos mégsem kaptuk meg a válaszokat, az e-mailt az ígért válaszokkal még várjuk.

A rendezvény minden költségét a Zöld Akciócsoport alapítói állták, a szervezést és lebonyolítást ezúton is köszönjük önkénteseinknek.

Akciócsoportunk az önkormányzat meghívásának eleget téve a tegnapi napon - a Tiszta Levegő Világnapján - a városházán járt, ahol többek közt Kovács Ferenc polgármester úrral találkozhattak a város "zöld szakemberei".

A találkozón információkat osztott meg a város első embere a város zöld elképzeléseiről, ismertette az elmúlt évek zöld stratégiájával kapcsolatos lépéseket. Emellett partnerségre, egyeztetésre invitálta a résztvevőket, rajtuk keresztül pedig a városlakókat. Arra buzdított, vegyenek részt a tavasszal közgyűlés elé kerülő környezetvédelmi stratégia előkészítésében véleményük, javaslataik megosztásával.

Az önkormányzat aktivitása, melyet az utóbbi időben a sajtóban tapasztalható zöld ügyekben, fejlesztések kapcsán, valamint a találkozók, fórumok számának megszaporodása is arra enged következtetni, hogy a város vezetése érzi saját "hiányosságait" a környezet védelmének területén és a Zöld Akciócsoport által képviselt erős lakossági összefogást sem hagyhatja figyelmen kívül. Mindenképp sikerként könyvelhetjük el az akciócsoport eddigi működését, melyből reményeink szerint a város minden lakója profitálhat a jövőben.

Ezen a találkozón sem esett szó a Sóstóra tervezett beruházásról és az azzal szembeni lakossági ellenállásról, de a Zöld Akciócsoport kérdőívére érkezett lakossági válaszokból elkészült tanulmányt átadtuk Kovács Ferencnek. Bízunk benne, hogy a nyíregyházi felnőtt lakosság 1%-ának véleménye eléri az ingerküszöböt és a jövőben lesz alkalmunk ezzel kapcsolatban valódi egyeztetésre.

Részletes beszámolónk a találkozóról hamarosan a blogon.

“Úgy részesüljön az ember a földjének gyümölcséből,

hogy ne engedje a földet megsebezni gondatlansága által,

de törekedjen azt átadni tovább utódainak, ahogy kapta.”

/Kálvin János/

A jövő nemzedékek iránti felelősség érzése, a kötelesség tudata, mellyel utódainknak tartozunk a legrégibb és legalapvetőbb erkölcsi érzület. A szülők gondoskodása, vagy hanyagsága eddig is befolyásolta a gyermekek jó-, vagy balsorsát, de soha ezelőtt nem volt még példa arra, hogy egy nemzedék elélje a földet leszármazottai elől, írja Lányi András.

Ma, Magyarországon, annak ellenére, hogy a klímaváltozás, a gazdaság átrendeződése és a világjárványok megjelenése okán nagyon is észszerű és indokolt lenne, egy helyi fejlesztés, beruházás kapcsán nem szokás megemlíteni a fenntarthatóságot, mint erkölcsi minimumot. A fenntarthatóság a megtérülést jelenti a pályázatok szintjén, ami lehetővé teszi azt, hogy a beruházások ökológiai hatásai, összefüggései ne kerüljenek a látóterünkbe. Egy beruházást pedig hatalmas felelőtlenség és gondatlanság csak projekt vetületében szemlélni, hiszen a pályázati szakasz lezártával a beruházás, a felhúzott épületek, lebetonozott felületek nem szűnnek meg, azok, - remélhetőleg - hosszú élettartamuk során nemzedékek számára jelentenek majd fenntartási feladatokat, költségeket. Ennek megfelelően a projektgazdák és a város atyáinak e felelősség tudatában kell a tervező asztalhoz ülni, amikor egy egész település lakosságának jövőjébe kíván tervezni valamit.

Bár tapasztaljuk a politikusok és vezetők körében előszeretettel hangoztatott frázist, hogy nem lehet minden fejlesztésről megkérdezni mindenkit, mert ha így tennénk, nem haladnánk sehová. Halljuk nemegyszer azt is, hogy nincs olyan helyzet, projekt, vagy állapot, ami mindenki számára egyformán jó, megfelel, kielégítő. Mégis egyfajta elvárható minimum az állampolgárok, egy nem túl nagy település lakóinak részéről, hogy kellő betekintést kaphassanak egy-egy fejlesztésbe még a tervezés szakaszában, hogy a választott vezetőik által megbízott fejlesztők felelősséggel gondolkodjanak és tájékoztatást adjnak egy-egy szélesebb kört érintő ügyről. Mindezeket nem kikényszerítve tegyék, hanem alapvető rendje legyen egy beruházásnak, már csak annak érdekében is, hogy ne tűnjön titokzatosnak az adott fejlesztés, mely mögött felsejlik valami, ami nem lenne népszerű, így takargatni kell.

Ezt a lépést érezte hiányzó láncszemnek a Nyíregyházi Zöld Akciócsoport közössége, így a lakosság felé fordult a GINOP-7.1.9-17-2018-00005 számú projekt keretében megvalósítani kívánt, Nyíregyháza - Sóstógyógyfürdő területeit érintő turisztikai fejlesztés véleményezésével kapcsolatban. A kezdeményezés hatására a helyi sajtóban megindult népszerűsítő kampány ellenére a kérdőív kérdéseire adott válaszokból plasztikusan kirajzolódik a városlakók fenntratása a fejlesztésekkel és beruházásokkal kapcsolatban, egyértelmű nemtetszésük a projekt részét képező szökőkutat illetően és jól megfogalmazásra kerülnek az általuk tapasztalt problémák, hiányosságok mellett a számukra fontos prioritások is. A felmérés célja a vélemények megismerésével azok minél pontosabb és hatékonyabb képviselete az Önkormányzat illetékeseivel folytatott tárgyalások során.

A válaszokat összesítő dokumentumot itt érheti el:

https://drive.google.com/file/d/1v7ZYniWk-2weB1nF1YV16obRgvcJP2uZ/view?usp=sharing

A kérdőív válaszaiból is kiderül, hogy a lakosság aggódik Sóstóért, a sóstói zöld felületekért, nosztalgiával gondolnak még a fiatalabbak is a semmihez sem hasonlítható zenés estékre a Krúdy teraszon, a kisvonatra, valamint az árnyas, zegzugos sétányokra, melyek egyre távolabb kerülnek Sóstó mai arcától. A romantikán túl van egy nagyon is racionális kép az emberek fejében az elmúlt évek fejlesztéseiről, melyeket megosztottak a kérdőív nyitott válaszra lehetőséget adó felületein. Ez a kép elsősorban a fejlesztések minőségére, mértékére és utógondozására tekintenek aggodalommal és ebből kiindulva tekintenek gyanakvással a tervezett beruházásra is. Nem látnak koncepcionális összefüggést a fejlesztések között sem a tervezett attrakciókat, sem a zöld felületeket illetően. Nem látják biztosítottnak ebből kifolyólag azt sem, hogy ezek a fejlesztések nem öncélúak, vagyis nem a beruházók hasznát és kivitelezők profitját növelik, nem pusztán azért valósulnak meg, hogy a pályázati források ne vesszenek kárba és nem csak azért, hogy muníciót jelentsenek a következő választási kampányig. Válaszaikból kiderül, hogy nem érzik, hogy számít a véleményük, a fejlesztések nekik is szólnak, nem csak az idelátogatóknak.

Eza Sóstóra tervezett GINOP-7.1.9-17-2018-00005 pályázat keretében megvalósítani kívánt fejlesztés már összekapcsolható azzal a feszültséggel, ami nem csak ebből a kérdőívből sejlik fel, hanem tapasztalható volt a lakossági fórum során is. Ez a feszültség pedig abból a keserű tapasztalatokra alapozott kételyből és aggodalomból ered, ami a válaszokból is jól látható. Az igény a „semmit rólunk nélkülünk” elv megvalósulására egy minimum elvárás, melyet a helyiek támasztanak választott képviselőikkel szemben és ez megjelenik válaszaikban is, mint hiányérzet.

Sóstó értéke a zöld felületeinek összessége, melyeket a beruházások folyamatosan csonkítanak. Ugyanezt a zöld felületet és vele a terület jellegét és esztétikumát csorbítja a zsúfoltság, tömeg és a kaotikusan, szabálytalanul és invázióként megjelenő parkoló autók. Az egykor árnyas, ligetes, valódi pihenőhelyként szolgáló zöld ékszerdoboz a megalomán fejlesztések, nagyívű turisztikai víziók áldozataként elesni látszik, megfosztva a helyieket annak eredeti értékeitől. A fejlesztések fő mozgatója a magántőke, a szezonális turisztikai vonzerőre fókuszálnak, miközben másodlagosak a helyiek igényei, elvárásai életterük alakulásával kapcsolatban. Ez tetszik ki a válaszokból és a válaszadók ezekre szeretnének megoldást.

Összességében a kérdőívet kitöltők reményüket fejezték ki azt illetően, hogy ésszerű mederbe lehet terelni a fejlesztéseket és megóvható Sóstó arculata, miközben a valóban szükséges fejlesztések megvalósulnak. A válaszadók garanciát szeretnének arra, hogy érdekeiket és véleményüket figyelembe véve alakítják át a beruházás terveit, és nem valósul meg jelenlegi formájában a projekt legmarkánsabb eleme, a szökőkút.

A Nyíregyházi Zöld Akciócsoport álláspontja szerint, a válaszadókkal egyetértve alapvetően elhibázottnak látszik a projektnek azt az eleme, amely turisztikai attrakcióként egy önmagában is hatalmas, de még annál is nagyobb térburkolt felülettel körülvett szökőkút létesítését célozza meg, jelentős részben egy olyan terület rovására, ahol most ligetes-árnyas fás növényzet áll. Meglátásunk szerint aligha van olyan ésszerű cél, amely fás zöldterület csökkenését indokolhatná jelenleg Sóstón. Egy nagy térburkolt terület kialakítása, egy csupán időszakos attrakciót jelentő, költséges fenntartású és ízlés dolgában is várhatóan megosztó zenélő szökőkút létesítése semmiképpen nem ilyen.

Mai világunkban mindinkább fölértékelődik a városi zöldterület, a fás növényzet. Különösen igaz kell hogy legyen mindez Sóstó vonatkozásában, ahol a természetközeli és az épített környezet kényes (és az utóbbi évtizedekben összességében a természetes rovására elmozduló) egyensúlya jelenti a fő turisztikai vonzerőt. A szökőkút és az azt körülvevő, nagy, összefüggő burkolt felület végérvényesen fel fogja borítani a ma még meglevő egyensúlyt. Azt az árnyat, hűvöset, madárélőhelyet, oxigéntermelést, légköri szállópor szűrést, zajszigetelést, és a tágabb környezet kellemetlen látványelemeit takaró paravánfunkciót, amit a jelenlegi fás növényzet jelent, egy mesterséges felület váltaná fel. Ez a szökőkút legfeljebb az év korlátozott időszakában szolgál turistaattrakcióként (amire nem is biztos, hogy van igény), de többnyire csupán egy halott, télen hideg, nyáron forró tájseb lesz. Ezen nem változtat semmit, hogy más területrészeken fákat telepítünk a kivágottak helyett vagy átültetjük a védett fákat, melyek megfelelő állapotban való megmaradása bizonytalan.

Alig egy esztendeje a Megyei Jogú Városok Szövetségének képviselői ünnepélyes keretek között fasort telepítettek a sóstói parkban. 

Kovács Ferenc polgármester ünnepi köszöntőjében ekkor elmondta:

Azt remélem, hogy mi nyíregyháziak méltó gondozói leszünk ennek a ligetnek, de szükséges hozzá az, hogy a polgármesterek évente legalább egyszer eljöjjenek és megöntözzék.

A látvány alapján úgy tűnik, nem csak a polgármesterek nem jöttek locsolni, de más sem.

A Megyei Városok Ligete névvel illetett, jelentős médiajelenlét mellett elültetett facsemeték sora sajnos mára nem annak a szimbóluma, aminek szánták, hanem annak, amit mi, a városi zöld felületekért aggódó és tenni akaró nyíregyháziak látunk, ha azt keressük, milyen gazdája a város zöld tereinknek.

Pedig Szabó Tünde államtitkár asszony szavaival nagyon is tudunk azonosulni, melyekkel az ünnepi faültetésen jelenlévőkhöz szólt:

E jelkép mellett a faültetés nagyon komoly üzeneteket is hordoz. Azt, hogy bármennyire is a városok viszik előbbre az országot, eközben nem feledkezhetünk el arról, hogy valóban, mint egy édesanya ölel át bennünket a környezet. Nem múlik el nap anélkül, hogy ne érjenek bennünket újabb és újabb komoly figyelmeztetések, hogy bizonyos folyamatokat le kell lassítanunk vagy meg kell állítanunk, ha szeretnénk, hogy a gyermekeink vagy az unokáink olyan élhető világban élhessenek, ahogyan mi is felnőhettünk. 

Igen, mi is azt látjuk, komoly üzenete van a faültetésnek Nyíregyházán és látjuk azt is, hogy a szlogenjéhez híven Nyíregyháza valamire többet ad, de az sajnos biztosan nem a zöld felületeink gondozása, ápolása. Még egy szimbolikus, saját telepésű park sem kap annyi figyelmet, hogy egy évnél tovább húzza, így sejthető, hogy a "közönséges" zöld élettereknek talán még ennyi figyelem sem jár, ha a személy és vagyonbiztonságra nem veszélyesek.

Öröm az ürömben, hogy a fácskák, melyek mostanra kiszáradtak, vagy épp csak küzdenek az életben maradásért, egyébként is útban lettek volna a város nagyszabású terveinek Sóstón, melyet Kósa Árpád kabinetvezető szavait idézve, nem magunknak, unokáinknak építünk. A kiszáradt szimbólumok kivágásával, vagy átültetésével már nem kell bajlódni a város szakembereinek, jöhet az unokáknak szánt százmilliós betonteknő. 

Államtitkár asszonyt idézve, nincs olyan nap, hogy ne kapnánk komoly figyelmeztetéseket, hogy bizonyos folyamatokat meg kell állítani. Szerintünk a zöld felületeink módszeres pusztítása lenne az egyik ilyen.

Ha még nem tette meg, mondja el most véleményét a sóstói beruházásokról itt:
https://forms.gle/bed6UGwxZSyd7oCt9

Ha érdekli a fasor ültetéséről készült híradós anyag, kattintson ide: https://www.youtube.com/watch?v=QI28gPS7hfs&feature=emb_logo

A szimbolikus klímavédők:

A lakossági véleményekkel kapcsolatos információkat a város felületein nem talátunk, így készítettünk egy kérdőívet. A Zöld Akciócsoport kíváncsi arra, hogy vajon a lakosságnak mi a véleménye Sóstó jelenlegi és jövőbeni állapotáról, a tervezett fejlesztésekről. A kérdőív anonim, az eredmnyeket felületeinken közzétesszük és megosztjuk a város illetékes szakembereivel is. Kérjük, segítse az információ gyűjtést egy megosztással!

https://forms.gle/uu9H3piZVic3A5e87

A Nyíregyházi Zöld Akciócsoport ezúton cáfolja a Sunshine FM honlapján „Az új beruházással modernebb lesz Sóstó, és nem csökken a zöldfelület sem” című cikkben megjelent nyilatkozatot, mely szerint (idézzük):

„Kósa Árpád, a nyíregyházi önkormányzat kabinetvezetője azóta arról is beszámolt rádióknak, hogy folyamatosan egyeztetnek a Zöld Akciócsoporttal annak érdekében, hogy kompromisszumos megoldásra jussanak.”

Kijelentjük, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy az önkormányzat által Sóstóra tervezett nagy volumenű beruházással kapcsolatban folyamatos egyeztetés zajlana a lakossági véleményeket képviselő Zöld Akciócsoporttal.

Ezzel szemben, 2020. augusztus 11.-én ugyan lezajlott egy egyeztető tárgyalás a Zöld Akciócsoport és a városvezetés egyes képviselői között Sóstó zöld felületeivel, fásításával kapcsolatban, ahol ötleteinket, javaslatainkat közölhettük, és ígéretet kaptunk további együttműködésre. Ugyanakkor a nagy fejlesztési projekt, a zöldfelület helyére tervezett szökőkút, valamint annak érdemi módosítása nem volt témája a megbeszélésnek, az azzal kapcsolatos felvetéseinktől a jelenlévő projektgazdák elzárkóztak.

A nyilatkozatban említett „kompromisszumos megoldás” tehát nem volt az egyeztetés témája, erre vonatkozó javaslat nem jutott el hozzánk.

Álláspontunk továbbra is az, hogy a projekttervekben bemutatott megoldás, miszerint nagy térfoglalású szökőkút és mesterséges térkövezés kerüljön már meglevő, fás zöldfelület helyére, nem elfogadható. Részletes és alapos állásfoglalásunkat az ügyben korábban eljuttattuk a helyi sajtó – köztük a Sunshine FM - részére is, amely bár nem került közlésre, továbbra is rendelkezésre áll, ha véleményünket első kézből, hiteles forrásból szeretnék megismerni és közvetíteni hallgatóságuk felé. Amennyiben van nyitottság kompromisszumra – és minden olyan egyéb javaslatra, amely akár Sóstó, akár Nyíregyháza egyéb területeinek zöldebbé és élhetőbbé tételére vonatkoznak, - a Zöld Akciócsoport, szívesen áll további egyeztetések és tárgyalások elé. Továbbá nagyszerű volna, ha nemcsak a mi, hanem egyéb helyi szervezetek és a városi lakosság véleményét is figyelembe vennék. Egy elhibázott nagyberuházás egyikünknek sem érdeke.