Újra élénkülni látszik a Sóstói-erdő kapcsán a párbeszéd  lakosság és az illetékes szervek között. A Nyírerdő Zrt. részéről nyitottságot tapasztaltak a zöldek, reméljük hamarosan a városvezetés és egyéb érintettek is bekapcsolódnak a folyamatba, hogy partnerként tudjuk tervezni erdőnk jövőjét.

Nem árt ilyenkor visszatekinteni, és előszedni azt a hasznos tudásanyagot, amit a korábbi időszakokból felhalmozódott. Ilyen lehet például az a kérdőíves felmérés, amelyet 2010-ben az E-misszió Egyesület készített a Sóstói-erdőről. Ennek eredményeit annak idején - a jelenleg sajnos technikai és humán kapacitásbeli okok miatt évek óta szünetelő - www.sostoierdo.hu honlapon közzétették. Most ezen a felületen az E-misszió Egyesület jóváhagyásával ismét közöljük. A kérdőívet 65-en töltötték ki, (internetes illetve papíros kitöltésre is volt lehetőség).

Tehát hogy láttuk, mit vártunk a Sóstói-erdőtől 2010-ben?

(a folytatáshoz a tovább gombra klikkelj, nem rövid a cikk!)

1. Milyenek a lakosság elvárásai a Sóstói-erdő jövőjével kapcsolatban?

A kérdőív tanulsága alapján a lakosság olyan parkerdőt szeretne, amely inkább természetes, kevésbé parkszerű erdőképet mutat.

A tarvágásos véghasználatot bizonyos speciális, szükségszerű esetekre korlátoznák, szeretnék, ha nem a gazdaságosság szempontjai lennének az elsődlegesek az erdőfelújítás során.

Erősen támogatják a természetszerű (nem tarvágásos) erdőgazdálkodásra való áttérést, az erdő védetté nyilvánítását és természetvédelmi intézkedéseket, az ismeretterjesztést, tanösvények létesítését, és az erdővel kapcsolatos tájékoztatás, nyilvánosság javítását. Szintén szívesen látja a többség a kisebb közjóléti alapfejlesztéseket (szalonnasütők, padok).

Túlnyomórészt elutasítják, vagy esetleg nagyon szigorú feltételekhez és lakossági egyeztetésekhez kötnék, hogy az erdő területe bármilyen módon csökkenjen. Ugyancsak nem látják kívánatosnak az erdő területén a nagyobb új közjóléti beruházásokat (pl. kalandpark). Egyértelműen elutasítják, hogy nagyobb rendezvények, koncertek helyszíne legyen a Sóstói-erdő.

A kérdőív kitöltőinek többsége szerint a parkerdőhöz illő természetszerű erdőgazdálkodás többletköltségeit, valamint a közjóléti fejlesztéseket elsődlegesen közpénzekből kell megoldani. Jelentős viszont azok aránya, akik szerint az erdőt használó lakosságnak is hozzá kell járulnia ezekhez a költségekhez, amennyiben cserébe javul a nyilvánosság és több beleszóláshoz jutnak az erdő ügyeibe.

Sokan szívesen végeznének önkéntes munkát az erdő érdekében, vagy ajánlanák fel adójuk 1%-át a Sóstói-erdőért. Meglehetősen szűk, de nem elhanyagolható az a réteg, amely akár pénzadománnyal is hajlandó lenne támogatni az erdő ügyét, ha azt átlátható módon és megfelelő célokra fordítják.

1.1. Milyen erdőkép illik a Sóstói-erdő állományaihoz (értékelhető válaszok száma: 61).

 A válaszadók 23%-a látná inkább parkszerűnek az erdőt, a túlnyomó többség (77%) inkább természetszerűnek.

Ez az elvárás nagyjából megfelel a Sóstói-erdő jelenlegi kialakításának és erdőképének: a többé-kevésbé parkszerűen kialakított területek az erdő kisebb, de egyszerűben megközelíthető részein találhatók.

1.2. Milyen beavatkozások, fejlesztések lennének fontosak a Sóstói-erdőben (értékelhető válaszok száma: 62).

Az eredmények egyértelműn kirajzolják a lakosság elvárásait. A válaszadók elsöprő többsége támogatja:

• a természetszerű (nem tarvágásos) erdőgazdálkodásra való áttérést,
• az erdő védetté nyilvánítását és természetvédelmi intézkedéseket,
• az ismeretterjesztést, tanösvények létesítését,
• az erdővel kapcsolatos tájékoztatás, nyilvánosság javítását.

Szintén túlnyomóan támogatják a kisebb közjóléti fejlesztéseket (esőbeállók, szalonnasütők, padok).

Ezzel szemben igen nagy az elutasítottsága annak, hogy nagyobb új közjóléti beruházások (pl. kalandpark) épüljenek az erdő területén, illetve határozott ellenzéssel találkozik az az irány is, hogy nagyobb tömegrendezvényeket, koncerteket rendezzenek itt.

1.3. Milyen esetekben tartják elfogadhatónak a tarvágást a Sóstói-erdőben (értékelhető válaszok száma: 63).

A tarvágásos véghasználatot, mint az erdőfelújítás részét csak a válaszadók kis töredéke (8%) utasítja el teljesen, de a többség is csak speciális esetekben (vihardöntés, túlságosan elöregedett állományok, tájidegen fafaj őshonosra cserélése) tartja elfogadhatónak. Mindössze 6% szerint a tarvágás esetében elegendő szempont a gazdaságosság.

1.4. Milyen esetekben tartják elfogadhatónak a Sóstói-erdő területének csökkentését (értékelhető válaszok száma: 64).

 A válaszadók határozottan elutasítják a terület csökkentését. 81% kategorikusan elutasítja, 19% szerint is csak közérdekből, a lakossággal egyeztetett módon szabad ezt megtenni. Senki (0%) nem fogadja el ennél enyhébb feltételek nélkül a területcsökkentést.

1.5. Hozzá kell-e járulnia az erdőt használó lakosságnak a természetszerű (nem tarvágásos) gazdálkodás többletköltségeihez (értékelhető válaszok száma: 61).

A válaszadók nagy része (41%) szerint közpénzekből (állami, önkormányzati) kell biztosítani ezeket a feladatokat, 15% pedig úgy gondolja, hogy ezt elsősorban az erdészeknek kell kigazdálkodniuk.

Igen komoly arányt (41%) képviselnek ugyanakkor azok, akik, mint az erdőt használó lakosok bizonyos feltételekkel (nagyobb nyilvánosság, több beleszólás) részt vállalnának ezekből a terhekből, 3% pedig ezt feltételek nélkül is elfogadhatónak tartja.

1.6. Hozzá kell-e járulnia az erdőt használó lakosságnak a parkerdőfenntartás és a közjóléti fejlesztések költségeihez (értékelhető válaszok száma: 61).

A válaszadók nagy része (43%) szerint közpénzekből (állami, önkormányzati) kell biztosítani ezeket a feladatokat, 11% pedig úgy gondolja, hogy ezt elsősorban az erdészeknek kell kigazdálkodniuk. Igen komoly arányt (40%) képviselnek ugyanakkor azok, akik, mint az erdőt használó lakosok bizonyos feltételekkel (nagyobb nyilvánosság, több beleszólás) részt vállalnának ezekből a terhekből, 5% pedig ezt feltételek nélkül is elfogadhatónak tartja.

1.7. A védetté nyilvánítás támogatása (értékelhető válaszok száma: 61).

A Sóstói-erdő védetté nyilvánításának támogatottsága igen magas arányú (87%), csupán 13% utasítja el.

1.8. Mivel járulnának hozzá az erdő jövőjéhez (értékelhető válaszok száma: 62).

A válaszadóknak csak elenyészően kis része (3%) nem vállalna semmiféle áldozatot a Sóstói-erdő jövőjéért. Sokan vállalnának önkéntes munkát (61%) vagy ajánlanák fel adójuk 1%-át (58%) az erdő érdekében. Alacsony, de számottevő azok aránya is (15%), akik megfelelő célokért ellenőrizhető feltételek mellett pénzadományra is hajlandóak lennének.

2. Milyen a viszonyuk, kapcsolatuk az itt élőknek a Sóstói-erdőhöz?

A kérdőív kitöltői saját bevallásuk alapján jórészt a lakosságnak abból a rétegéből kerültek ki, akik számára az erdő az átlagnál fontosabb. A Sóstói-erdőt a túlnyomó többség csendes, nyugodt helynek szereti, elenyésző azok száma, akik mozgalmas, „bulis” helynek látják szívesen. Kiderül az adatokból, hogy többségükben nem elégedettek az erdővel kapcsolatos tájékoztatással és kommunikációval, és úgy érzik, nincs megfelelő beleszólásuk a Sóstói-erdő jövőjét érintő kérdésekbe. Az erdő megközelítése során előnyben részesítik a környezetbarát közlekedést (gyalog, kerékpárral, busszal), többnyire sétálni, természetjárás és sportolás céljából járnak ide.

2.1.Milyen célból járnak ki az erdőbe (értékelhető válaszok száma: 65).

A válaszadók többsége csendes kikapcsolódás, séta, természetjárás, sport céljából keresi fel az erdőt. Viszonylag szűk az a réteg, aki „hangosabb” kikapcsolódás, buli céljából jár oda.

2.2. Hogyan közelítik meg az erdőt (értékelhető válaszok száma: 64).

A többség bevallása szerint gyalog, kerékpárral vagy közösségi közlekedéssel jut el az erdőbe. A gépkocsival ide járók aránya mindössze 20%.

Mindez az erdőbe járó lakosok alapvető környezettudatosságára utal, és arra is felhívja a figyelmet, hogy az erdő egy olyan, széles réteget szolgáló kikapcsolódási helyszín, amely nem kifejezetten igényli újabb parkolóhelyek létrehozását, s alapvetően nem generál aránytalanul nagy gépjárműforgalmat.

2.3. Melyik részein, milyen gyakran járnak az erdőnek (értékelhető válaszok száma: 64).

Válaszadóink többsége az erdei tornapálya környékét látogatja leggyakrabban; ide a kérdőívet kitöltők 76%-a jár több-kevesebb rendszerességgel. Ettől nem sokkal marad el a Főiskola és Kórház közötti terület látogatottsága (73%). Legkevésbé az erdő nyugati nagy tömbjét (amely egyébként érzékeny természeti értékekben leggazdagabb) járják a kirándulók (a válaszadók 61%-a egyáltalán nem fordul meg itt).

2.4. Milyennek szeretik az erdőt (értékelhető válaszok száma: 64).

Az egyértelmű többség (97%) csendes, nyugodt, elmélyedésre alkalmas helynek szereti az erdőt. Mindössze 3% látná szívesebben mozgalmas, bulis helynek a Sóstó-erdőt.

2.5. Mennyire tartják kielégítőnek az erdővel kapcsolatos tájékoztatást, kommunikációt (értékelhető válaszok száma: 63).

Az összkép alapján kevéssé. A válaszadóknak alig több, mint egynegyede elégedett nagyrészt (22%) vagy teljes mértékben (5%) a tájékoztatással. Egyáltalán nem elégedett 24%, kevéssé elégedett 49%.

2.6. Mennyire tudnak beleszólni az erdő jövőjét érintő kérdésekbe (értékelhető válaszok száma: 58).

A válaszok alapján nem érzik úgy, hogy érdemi beleszólásuk lenne ebbe a témába. 48% egyáltalán nem, 40% kevéssé érzi úgy, hogy befolyásolni tudná az erdő jövőjét. Mindössze 12% érzi, hogy érdemi beleszólása lenne.

2.7. Az erdőt szolgáló önkéntes akciókban való részvétel (értékelhető válaszok száma: 63).

A kérdőívet kitöltők jelentős része (38%) már vett részt ilyen tevékenységben (ezáltal a mintában túlreprezentáltak, a teljes lakosság körében ez a szám nyilvánvalóan sokkal alacsonyabb), további 51% pedig még nem, de lenne rá hajlandósága. Mindössze 11% nem érdeklődik ilyesmi iránt

2.8. Mennyire fontos a válaszadók életében a Sóstói-erdő (értékelhető válaszok száma: 63).

Az adatok azt mutatják, hogy a kérdőívet nagyrészt (56%) olyanok töltötték ki, akiknek az életében az átlagnál fontosabb a Sóstói-erdő. A kitöltők 44%-ának érdeklődése saját bevallása szerint az átlagnak megfelelő. Olyanok, akiket kevésbé érdekel az erdő, mint az emberek többségét nem töltötték ki kérdőívünket.

3. Mennyire ismerik az itt élők a Sóstói-erdőt?

A kérdőív eredményei alapján sajnos a lakosság ismeretei sok tekintetben hézagosak, több témában kifejezetten tévesek. Mindez nagyon hangsúlyosan rámutat a megfelelő tájékoztatás, ismeretterjesztés és oktatás hiányára. A többség alapvetően nincs tisztában olyan fontos tényekkel, mint a tulajdonviszonyok, az erdő eredete, vagy éppen annak mérete. Viszonylag pozitív eredmény, hogy a többség ismeri az erdő legfontosabb őshonos állományalkotó fafaját, a kocsányos tölgyet, viszont a többi fontos fával kapcsolatban igen bizonytalanok. Ugyancsak örvendetes, hogy a természetvédelmi témájú kérdésekben (Natura 2000 fogalma, védett fajok száma) viszonylag jól tájékozott a lakosság.

3.1. A Sóstói-erdő területe (értékelhető válaszok száma: 63):

A Sóstói-erdő területe körülbelül 370 hektár. Érdekes módon a válaszadók többsége jelentősen alábecsüli a Sóstói-erdő területét. Összesen a válaszok 19%-a tekinthető helyesnek (300-400 hektár közti értékek).

3.2.Tulajdoni arányok a Sóstói-erdőben (értékelhető válaszok száma: 62):

A többség túlbecsüli az önkormányzati tulajdon nagyságát. Átlagosan 39%-ra becsülik, holott a tényleges arány nem sokkal haladja meg a 13%-ot.

A válaszadók jelentősen alábecsülik az állami tulajdon nagyságát. Átlagosan 37%-ra becsülik, holott a tényleges arány 70% körül van. A magántulajdon nagyságát is túlbecsülik: 24%-a teszik, jóllehet ez az érték mintegy 17%.

3.3. A tarvágások területe (értékelhető válaszok száma: 58):

A válaszadók sokkal nagyobbra becsülik az elmúlt 5 évben végzett tarvágások területét a ténylegesnél. Átlagosan az erdő összterületének 19%-ára teszik a tarvágásokat, jóllehet összesen 6-7% között van a legutóbbi 5 évben tarvágással véghasznált terület. Többen elképesztő magas (50-80%) arányokat adtak meg, a válaszadók mintegy 1/3-ad része viszont meglehetősen jó becslést (2-10%) tett. Mindennek valószínűleg az az oka, hogy az utóbbi pár év tarvágásos véghasználatai és felújításai olyan területeken történtek, amelyek nagyon szem előtt vannak.

 3.4. Az erdő természetes vagy mesterséges eredete (értékelhető válaszok száma: 64):

 A Sóstói-erdő (bár vannak telepített részei) eredetét tekintve lényegében ősi természetes erdőmaradvány. Ennek ellenére (talán a népszerű makk-mák anekdota miatt) a válaszadók 60%-a mesterséges eredetűnek (ember által ültetett) tartják.

3.5. Mely fafajok őshonosak a Sóstói-erdőben (értékelhető válaszok száma: 65):

 A válaszlehetőségek között három, a Sóstói-erdőben őshonos (kocsányos tölgy, fehér nyár, madárcseresznye), és három tájidegen (akác, vörös tölgy, erdei fenyő) szerepelt.

A válaszadók többsége helyesen őshonosnak tartja a kocsányos tölgyet (82%), ugyanakkor a ritkább fehér nyarat (29%) és madárcseresznyét (34%) nem. Az akácot és vörös tölgyet ugyanakkor sokan (41% illetve 49%) hibásan őshonosnak tartja.

3.6. Az erdőben fészkelő vetési varjak száma (értékelhető válaszok száma: 65).

A kérdésre egyértelmű a válasz: egy sem. Az erdőben télen látható rengeteg vetési varjú csupán időszakos madárvendég a messzi északról. Fészkelni egy sem fészkel itt. A válaszadók közül ezt meglepően kevesen (6%) tudják.

 3.7. A Natura 2000 fogalma (értékelhető válaszok száma: 63).

A Sóstói-erdő része az európai jelentőségű természetvédelmi oltalmat jelentő Natura 2000 hálózatnak. A többség (59%) ismeri a Natura 2000 terület fogalmát a válaszadók közül. 14% nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri a fogalmat, és 27% adott téves választ.