A nyíregyházi Zöld Akciócsoport neve sokak számára akkor lett ismert, amikor 2020-ban határozottan fölemeltük szavunkat a Sóstón, fás liget elpusztítása árán tervezett (és azóta elkészült) gigaszökőkút létesítése ellen. Pedig a csoport már jóval azelőtt megalakult és tevékenykedni kezdett, hogy erről a szökőkút-őrületről először hallottunk volna. Természetesen nem is merült ki az akciócsoport munkája a tiltakozásban, mint ahogy néhányan láttatni szeretnék. Sok száz munkaórát töltünk önkéntesen, munkaidő után, hétvégeken, közérdekű, jövőnket meghatározó, húsba vágó, nehezen kezelhető ügyekkel. Íme egy rövid összefoglaló arról, hogy mi mindent csináltunk egy élhetőbb, zöldebb, egészségesebb, derűsebb Nyíregyházáért 2021 folyamán:

Fa- és cserjeültetések: Kezdettől fogva egyik legfontosabb célunk ellensúlyozni a város zöldfelületeinek, faállományának csökkenését újabb fák telepítésével. Mivel a városi szervekkel ezzel az ügyben máig nem sikerült hatékony együttműködést kialakítanunk, a „10 millió Fa” országos közösség és mozgalom részeként saját erőből és adományokból 2021-ben 407 fát és 1249 cserjét, ültettünk el. A fő célpontjaink ezúttal a legérzékenyebbek: a gyerekek és idősek voltak: Összesen 14 óvoda, 4 iskola, 2 szociális intézmény, és az Egyetem területét gyarapítottuk fásszárúakkal (emellett magántelkeken is volt ültetés). A fásítás természetesen nem áll meg az ültetésnél: nagy gondot fordítottunk a 2020-ban telepített fáink gondozására: júliustól szeptemberig több alkalommal jártunk ki önkéntesek segítségével locsolni, amire a rendkívül aszályos időben nagy szükség volt.

Adománygyűjtés: A fák ültetése és gondozása sajnos költséges műfaj, ezért leginkább erre a témára kértünk anyagi segítséget. Számos felhívást tettünk, cégeket is megkerestünk: ilyen módon 359 000 forint adományban részesültünk. A Nyíregyházi Kosár Közösséggel kialakított együttműködés 116 700 forinttal segítette munkánkat. Az „Az Új Nap – Új Remények  közösségi adománygyűjtő kampányunkban két jóság-nagykövet (Szentpáli Roland és Bocskai István Péter) képviselte faültetési programunkat, összesen 218 000 forintot összegyűjtve. Az adományokat az utolsó fillérig városunk zöldítésére és élhetőbbé tételére fordítjuk. Nagyon köszönjük mindenkinek!

A tiszta levegőért: Kezdettől fogva egyik legfőbb ügyünk a levegőminőség (ami Nyíregyházán közismerten gyalázatos) javítása. A „Ne Füstölj!” csoport 2019.március havi megalakulását követő decemberben csoportunk felhívásának köszönhetően több városlakó is csatlakozott a németországi luftdaten.info, Citizen Science projektjéhez,  melynek célja a lakosság minél nagyobb számban való bevonása tudományos kutatásokba, megfigyelésekbe. Ennek célja a levegő minőségének hiteles monitorozása minél több helyszínen, ezáltal a probléma lokalizálása, és az illetékesek ösztönzése a megoldáskeresésre, a probléma megszüntetésére. (Jelenleg városunkban mindössze 1 darab – a Széna téri – szenzor adataira támaszkodnak az illetékesek!) Az általunk kezdeményezett „civil” mérőhálózat szükséglete egy kis költségvetésű mérő (kb. 50 EUR, ezen kívül 230 voltos csatlakozás és wifi kapcsolat szükséges hozzá), melyet minden érdeklődő és tenni akaró állampolgár saját költségen beszerezhet, és a saját otthona falára felszerelve üzemeltetheti, adatokat szolgáltatva egy globális hálózatba.  A mért adatok: levegő szálló por PM10 és PM 2.5; hőmérséklet; páratartalom; légnyomás. Az adatokat az  https://maps.sensor.community/#7/47.255/20.027 oldalon lehet követni. Magyarországon már kb. 200 mérőpont üzemel, ebből városunkban 12 lett létrehozva. 2021 nyarán egy helyi internet szolgáltatóval (Giganet Kft.) összefogva létrehoztunk helyi hálózatot is, melyet a https://levego.giganet.hu/map.html oldalon lehet követni. A városunkban kihelyezett szenzorok mind a két hálózatra szolgáltatnak adatokat, tájékoztatva és segítve ezzel a lakosságot, a kutatókat és az illetékeseket. Kezdeményezésünk egyik legfontosabb eredményének azt tartjuk, hogy ígéretet kaptunk városunk vezetésétől arra vonatkozóan, hogy  2022 tavaszán további 70 db (!) hitelesített mérő szenzor kerül városszerte kihelyezésre, mely célja a problémás helyszínek felderítése és a szennyezések felszámolása. Ugyanezen projekt keretében létrehoznak egy Levegő Irodát is.

Használt sütőolaj-gyűjtés: Ha nem megfelelően megoldott a használt sütőolaj és -zsiradék hulladékkezelése, az óriási mértékű környezetszennyezést okozhat a felszín alatti vizekben és talajban. Bár több helyen is leadható ez a minden háztartásban keletkező veszélyes hulladék, szeretnénk, ha ilyen gyűjtőpontok minél több olyan helyen létesülnének, ahol a lakosság könnyen eléri őket. Ezt célozza egy országos kezdeményezés: a "CseppetSem!" lakossági használt sütőolaj-begyűjtési program, amely az ország és megyénk több településén is nagy sikerrel működik.  A program nyíregyházi beindításával, működtetésével kapcsolatban rengeteget tárgyaltunk (Nyírvv, iskolák, óvodák, önkormányzat, ÉAK Nonprofit Kft., mint hulladékos közszolgáltató), rádióriportokat adtunk, cikkeket írtunk. Sajnos a helyi magasabb szinteken nehezen érthető ellenállást érzékelünk, de már számos begyűjtőpont létesítésében közreműködtünk, és tovább folytatjuk a küzdelmet vizeink és talajunk védelmében.

Csikkmentesítés: Az eldobott csikkek nem csak köztisztasági problémát jelentenek Óriási probléma, hogy a szétdobált csikkekből kioldódó 1000 féle toxikus anyag szinte akadálytalanul jut a talajvízbe és a csatornákon keresztül az élő vizekbe. Februárban és októberben is csatlakoztunk a JÖN alapítvány országos kampányához, amely célja, hogy ezt tudatosítsuk mind az emberekben, mind az intézményekben és döntéshozókban. Partnerségi kezdeményezésünk a városvezetéssel és a városüzemeltetővel ígéretesen indult, de csak részben volt sikeres. Nagy visszhangot kiváltó akcióink során csikkgyűjtő dobozokat, plakátokat helyeztünk ki több napon át, csikkeket szedtünk, plakátemberek járták a várost, járókelőkkel beszélgettek, népszerűsítették a zsebcsikktartót fiatalok körében. Sajtótájékoztatón vettünk részt, cikkeket írtunk, nyilatkoztunk, posztoltunk, (lemosható) üzeneteket festettünk a csatornák mellé, kiállítást rendeztünk a témában az Országzászló téren.

Járókelő – közterületi hibabejelentés és problémakezelés: A Járókelő.hu weboldal egy közterületi hibabejelentő oldal, amely segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, leszakadt szemeteseket, lekopott zebrákat, összetört megállókat, és sok más problémát, amelyet közterületen tapasztalnak. Az oldalt a Járókelő Közhasznú Egyesület csapata és önkéntesei üzemeltetik. A lakosság az alkalmazáson keresztül, fotókat mellékelve jelezheti a város közigazgatási területén előforduló közterületeket érintő problémákat az illetékesek felé, akik így minél hamarabb és célzottan értesülhetnek az elhárítandó, megoldandó feladatról. Az összes bejelentés, az azokra érkező válaszok és az ügyek kimenetele teljesen nyilvános, azokat bárki és bármikor megnézheti, követheti, viszont a bejelentő választhat anonimitást a fölösleges konfliktusok elkerülése végett. A Zöld Akciócsoport tagjai 2021 eleje óta a Járókelő helyi ügykezelői. Az elmúlt 1 év tapasztalata alapján megállapítható, hogy az alkalmazás Nyíregyházán is jól működik, az illetékesek a kezdeti értetlenkedés és idegenkedés után egyre inkább együttműködőek, és igyekeznek a problémákat gyorsan megoldani. Azt tapasztaltuk, hogy több olyan probléma is rendeződött a Járókelőn keresztül, amelyek már évek óta fennálltak.

Húsfogyasztás-csökkentési kampány: A klímaválság egyik fontos tényezője az erősen megnövekedett húsfogyasztás és ipari méretű húsállat-tenyésztés. A Zöld Akciócsoport a Magyar Természetvédők Szövetsége országos kezdeményezésébe bekapcsolódva városunkban népszerűsítette a témát cikkekben, iskolai kiállításon, az Állatbarát Alapítvány programján standolva, illetve tárgyalásokat folytattunk intézményi étkeztetőkkel, iskolákkal.

Érdekérvényesítés a „várospolitikában”: Lehet, hogy a hírekben a tiltakozások, tüntetések, nyílt bírálatok kapnak nagyobb hangot, viszont sokkal több időnket és energiánkat igyekszünk hasznosítani a tárgyalóasztal mellett, vagy éppen a jogszabályok, más települések jógyakorlatainak böngészésével, különféle koncepciók építő jellegű bírálatával és véleményezésével.  Ha időrendben haladunk, még januárban eljuttattuk a város vezetőihez és számos, környezetvédelmi ügyben döntési jogkörrel/mozgási lehetőséggel bíró szervnek 10 zöld jókívánságunkat – azaz olyan könnyen megvalósítható, de szimbolikus és egyben gyakorlati jelentőséggel bíró intézkedési javaslatokat, amelyek magvalósításával jelentősen javítható lenne városunk fenntarthatósága, élhetősége. Februárban véleményeztük, javaslatainkkal zöldebb és élhetőbb irányba igyekeztük elmozdítani Nyíregyháza településrendezési, építési szabályozásának tervezett változtatását. Ezen a vonalon tovább haladva később is tárgyalásokat folytattunk a zöldfelületek védelmére pl. az ingatlan és autóút közötti növekvő területburkolás szabályozásáról, engedélyezéséről Nyíregyháza Főépítészével, a kormányhivatallal, a Nyírvv-vel. Még az év elején újabb, folyamatban levő zöldfelületi pusztítással járó beruházásokról, fejlesztésekről értesültünk, ezért márciusban online kérdőíves felmérést indítottunk „Élhetőség és fejlődés” témájában. Egy hét alatt ötszáznál többen töltötték ki kérdőívünket.(!) A válaszadók egyértelműen amellett tették le voksukat, hogy a fejlesztésekről már a tervezés szakaszában szeretnének értesülni. Ígéretes lépés volt júniusban a nyíregyházi Környezetvédelmi Kerekasztal megalakulása, amelyet a városvezetés hívott életre (nem kis mértékben amiatt, mert több esetben kifogásoltuk a zöld ügyekben történő valós egyeztetést), számos környezetvédelmi ügyben fontos szerepet játszó szerv és civil szervezet bevonásával. A Kerekasztal működése első évében még nem teljesen volt zökkenőmentes, de több fontos ügyben (levegőminőség, tűzijáték) megkezdődött az érdemi vita. Augusztusban nagy energiát fektettünk Nyíregyháza készülő Klíma- és Energiastratégiája áttanulmányozására, véleményezésére, javaslatokkal való kiegészítésére, továbbá informáltuk, felkértük az egyetem több szakemberét a stratégia átnézésére, bírálatára. Hogy ennek lesz-e érdemi hatása, nem tudjuk, mert gyakran érezzük, hogy szinte számolatlanul készülnek egyébként fontos témákban teljesen súlytalan stratégiai koncepciók, amelyek az asztalfiókban végzik.

Küzdelem a fákért: Szélmalomharcunk azért, hogy átlátható, megismerhető legyen mindaz, ami a közterületi fákkal történik, idén is folytatódott. Ha valakinek az a benyomása a városi fakivágásokkal vagy éppen a telepítésekkel, faápolással, -gondozással kapcsolatban, hogy mindez távlati koncepció nélkül, ötletszerűen, kellő szakmai megalapozottság, alázat és felelősségvállalás nélkül történik… hát izé: sajnos továbbra sem állnak rendelkezésünkre azok a tervek, tények, adatok, amelyekkel be tudnánk bizonyítani az ellenkezőjét. De nem adjuk fel! Reményt keltő előrelépés, hogy júliusban meghívtak minket Sóstóra, a szökőkút közelében tervezett faápolási és fa kivágási munkálatok véleményezésére egy bejárás keretében (viszont ahogy ez a helyi sajtóban megjelent, később „kiigazításra” szorult). Sok fától búcsút vettünk 2021-ben, néhányat kellő időben való fellépéssel és szerencsével meg tudtunk menteni. A háttérben viszont egész évben készültünk valamivel, ami reményeink szerint egy kicsit javíthat a helyzeten (de erről majd később).

Lépések a Sóstói-erdőért: A városi fákhoz képest előremutatóbb a Sóstói-erdő védelméről szóló– még 2020 elején megindult – egyeztetési folyamat. A Nyírerdő Zrt. Nyíregyházi Erdészete két alkalommal is szervezett olyan közös bejárást, ahol megismerhettük a következő évek tervezett beavatkozásait, azok indokait, és kérdéseinkre, felvetéseinkre is kaptunk érdemi válaszokat. Reméljük, az erdőért folyó párbeszédbe a civileken és erdészeken kívül más, döntési helyzetben levő szervek is bekapcsolódnak a közeljövőben.

Mindenféle jóságok: A nagyobb lélegzetű kezdeményezések mellett mindenféle „apróságok” teszik emlékezetessé a 2021-es évet. Márciusban fészekodúkat telepítettünk énekesmadarak számára Bujtoson (a 6 odú közül egyben volt is sikeres költés tavasszal). Áprilisban Föld Napja rajzversenyt hirdettünk meg, melyre 35 pályamű érkezett, és a 3 díjazott mellett minden gyereknek emléklappal és apró ajándékkal kedveskedtünk. Felhívást tettünk közzé városunk legnagyobb fáit keresve – ez viszont, sajnos, visszhangtalan maradt. Májusban a madarak és fák napja alkalmából „Ölelj meg egy fát!” online heccet rendeztünk. Szeptemberben a Sóstói-erdőben szervezett szemétszedés alkalmával 14 zsák hulladékot távolítottunk el önkéntesek közreműködésével az erdőből. Az őszi iskolakezdéskor ismét aktuálissá vált „Ne pöfögj!” kampányunk a járó motorral való várakozás légszennyező hatásának csökkentésére; ezzel kapcsolatban plakátkampányt hirdettünk.

Közösség, önkéntesség, nyilvánosság: Legfontosabb feladatunk – ami napi szinten sok munkával jár, de egyben a legtöbb hozadéka is van – , hogy minél több embert meggyőzzünk környezetünk védelmének fontosságáról, és arról, hogy ebben csak közösen tudunk eredményt elérni. Az online térben (közösségi oldalak, csoportok, blog), a nyomtatott és egyéb médiában igyekszünk minél több és tartalmasabb mondanivalót eljuttatni.  Színes és sokat vitázó online közösségünk 2021 végére közel 1000 főre duzzadt, a zöld ügyek a helyi közbeszéd témái közé kerültek munkánk nyomán; és ha egy-egy témát határozottan szóvá teszünk, az felsőbb körökben is némi reakciót vált ki. Szerencsére egyre többen nem csak a billentyűzet és a telefon nyomkodásával kapcsolódnak hozzánk: akcióinkon újabb és újabb önkéntesek bukkannak fel – akiket természetesen 2022-ben is visszavárunk.

Elmaradásaink: Idén is többször hallottuk az ismerős korholást: „Hol voltak akkor a zöldek...”. Be kell vallanunk, ahogy mindig, 2021-ben is sokkal több olyan dolog van, amit NEM csináltunk, mint amit IGEN. A világ még mindig rohan a klímakatasztrófába, ráadásul továbbra sem lehet rendesen parkolni a városban. A fák pedig szemetelnek, a parlagfű burjánzik, a méhecskék olykor csípnek. Meg lehet dögleni a hőségtől, a fákról viszont madarak tojnak büntetlenül az alattuk álló autókra, ezáltal pedig visszaesik a turizmus, és csökkenek a vendégéjszakák. Amikor pedig esik az eső, úszik az egész város, tavasszal meg olyan hideg van, hogy nincs is globális felmelegedés. A fejlesztés útjában pedig fák állnak. Mindezért kérjük szíves elnézésüket.

Óriási köszönet önkénteseinknek, támogatóinknak, követőinknek, vitapartnereinknek!